Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)

A temetők művészete ( Gulyás Éva)

A TEMETŐK MŰVÉSZETE A temető helye, száma A temető településen belül elfoglalt helyét hatósági intézkedések szabályozták már a középkorban. Szent László és Kálmán törvénycikkelyei a XII. században elrendelték a templom köré való temetkezést. így jöttek létre a cintermek, temetőkertek, amelyet sokszor várfallal vettek körül, hogy háború idején a lakosság védelmet találjon a falai mögött. A templom körüli temetkezés nyomait még ma is megtaláljuk néhány helyen. Szolnok megyében Tiszaörsön a falu középpontjában egy magaslaton áll a templom, körülötte többsorosan helyezkednek el a sírok. Nagykörűben is hasonló elv szerint települt a temető régebben. A XVIII. században Mária Terézia rendeletet adott ki a településen belüli temetők bezárásáról (ezt 1777-től többször kihirdették). Ettől kezdve a település határában nyitnak temetőket, egyrészt egészségügyi okokból, az 1739-es kolerajárvány hatására, másrészt a felekezeti különbségek is siettették az újabb temetők létesítését. Jászalsószentgyörgy temetője 1775-ig volt a templom körül, Jászdózsa temetőjét pedig 1776-ban tették a falun kívülre. Már Mária Terézia rendelete előtt volt példa arra, hogy a településtől távol temetkeztek, főleg járványok idején. Például Szolnokon az 1733-as pestisjárvány áldozatait a várostól akkor távol eső részre (ma Ady Endre út) temették el, ennek emlékét őrzi az 1749-ben fölé emelt és ma is álló Xavéri Szent Ferenc-kápolna. Egy településnek nagyságától, vallási megoszlásától, településrendjétől függően egy, két vagy ennél több temetője lehet. A kisebb falvaknak általában egy temetőjük van. Ezt látjuk a Közép-Tisza vidék, a Tiszazug kis lélekszámú falvaiban. Ezeken a helyeken az eltérő felekezetűeket egy helyre temették. Például Tiszavárkonyban a református temetőben vannak a katolikusok sírjai. Itt a katolikusoknak is fejfát állítanak, de megkülönböztetésül homlokrészébe keresztet metszenek. Tiszaszentimrén kereszt és fejfa egy síron szerepel, jelezve az elhunyt házaspár eltérő vallását. Egy temető volt ott is, ahol a közösség földesúri kegy folytán jutott temetkezőhelyhez. Például Tiszaföldváron báró Podmaniczky 1807-ben adományozott temető céljára háromezerháromszáz négyszögöl területet. Itt létesült a régi református temető, de a katolikusok is ide temetkeztek. Újabb kori fejlődés eredménye, amikor az eltérő vallásúak 362. Temetői kápolna a vagyonos családok sírjaival. Jászdózsa, 1971. Szo: NF. 3048. Szabó László felvétele 293