Bellon Tibor – Szabó László szerk.: Szolnok megye népművészete / Népművészeti örökségünk (Európa Könyvkiadó – Budapest, 1987)

A temetők művészete ( Gulyás Éva)

számára külön temetőt nyitnak. így például Törökszentmiklóson külön temetőjük volt a reformátusoknak és a katolikusoknak. A mezővárosokra jellemző, hogy kettőnél több temetőjük van. Ez csak részben magyarázható vallási okokkal, sok esetben a települési rend szabta meg a temetők helyét, számát. Karcagon a XVIII. században hat tizedben települt a lakosság, s külön temetőjük volt az Asszonyszállásról, Ködszállásról, Magyarszállásról, Bolcsáról és Orgondaszentmiklósról betelepülteknek. Ezek a temetők még ma is megvannak és egy-egy városrész temetőjeként tartják őket számon. Például a fanzugiak csak az Északi temetőt, a rétoldaliak a Déli temetőt használták. Karcagon ma összesen tizenhárom temető van. Kunmadarason négy tizedben települt a lakosság, ennek megfelelően négy temetője van: Madaras, Fábiánka, Kápolnás és a XVIII. század végére kialakult Újváros részére. Kunhegyesen, Mezőtúron, Öcsödön három, Túrkevén öt, Jászberényben hat temető van. Szolnok megye nagy határú népes mezővárosaira a többtemetős rendszer jellemző. Temetkezési renda sírok tájolása A temetőn belül a sírok különböző elvek szerint helyezkedhetnek el. Ma a hatóságok előírják a soros temetést, régebben azonban a családok, rokonság igyekezett együvé temetkezni (nemcsak a szűken vett kiscsaládot értve ezen). Ennek nyomait a soros temetési rendszeren belül is felfedezhetjük. Például a Tiszazugban a soros temetőkben is egymás mellett nyugszanak a házaspárok, szülő és gyermeke, testvérek, ami azt mutatja, hogy az elhalálozás sorrendjében való fő tendencia mellett a családi temetkezés igénye is tovább élt. A tiszazugi falvakban helyszűke miatt és a talajadottságoktól függően a legtöbb helységben sírfülkét vágtak ki, amelyet a tiszántúli részeken padmalynak, a Tiszán innen pandalynak, pandalnak neveztek. A Nagykunság temetőiben felfedezhetjük a nemzetiségi rend nyomait. Karcag városrészi temetőiben ugyanazon családok sírjai találhatók, akik az adott városrészt lakják. Sőt még ezenfelül rokonsági foltok vannak, így ezek nem csupán városrészi, hanem nemzetségi temetők utódai is, Örsi Julianna vizsgálatai szerint. A temetők a falu társadalmi tagozódását, hierarchikus rendjét is tükrözik. A református temetőkben általában a főút mellett helyezkednek el az előkelőbb sírok. Ezt látjuk az abádi és a tiszafüredi temetőben. Tiszaroffon a földbirtokos Borbély család síremléke áll a temető középpontjában, körülötte helyezték el a többi sírt. A Jászság katolikus temetőiben kis kápolnák vannak, körülöttük temetkeztek a vagyonosabbak. Ezeket a kápolnákat a kommunitás állíttatta, és fontos szerepük volt a teme294 363. Csónak alakú fejfák családi síron. Kunhegyes