Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

tésck botütéseinek száma, összehasonlítva más uradalmak joggyakorlatával, enyhülésre utalnak.

71 A sedes dominalis ítélete ellen a 19. század első felében vagyonjogi és büntetőügyekben is lehetett fellebbezni.

72 Főbenjáró perekben az alperes vagy a felperes ügyész mindig élt a lehetőséggel. Az úriszék hozzájárult az apellatahoz, és a jelen lévő törvényes tanúbizonyságnak átadták az ügyet. Perújításra döntő bizonyíték előkerülése esetén a gödöllői széken is sor került, mint Szekeres József mészároslegény ügye mutatja.

73 Az eddig ismertetett esetek között úrbéri, magánvádas, polgári és büntetőügyeket egyaránt találunk. Ismertetésük során az kiderült, hogy az egyes pereket általában nem lehet csak egyetlen kategóriába sorolni. A tilalomszegési esetek például gyakran párosulnak káromlással, verekedéssel. Tehát egy úrbéri pernek lehetnek büntető és magánvádas elemei. Még az osztályos ügyekhez is sokszor kapcsolódnak adóssági követelések.

74 A földesúrral szembeni követelések - a jobbágyok ellen indított perekkel ellentétben tisztán urbarialis jellegűek voltak, leginkább a megye tárgyalta őket. Az egyes településeknek az uradalom ellen indított pereinek tárgyát nem ismerjük. Az 1839. évi úriszéki jegyzőkönyvben szereplő urbarialis panaszokból a legelőelkülönülés problémájára derül fény.

75 A protokollumok tartalmát összefoglaló útmutató jegyzék alapján a következő években volt ilyen földesúr ellen indított keresete az uradalomnak: Fancsal 1815-ben indított pert a széken, 1818-ban a gödöllői birtok összes települése (23) panasszal élt, amelyre 1821-ben a contractualis, 1822-ben az urbarialis helységek kaptak választ. 1823-ban és 1826-ban újabb perek indultak a birtokon.'

6 Gödöllő mezővárosa kétszer kezdeményezett úrbéri tárgyalást, először 1818-ban, másodszor 1835-ben, ami 1848-ban ért véget. Utóbbi - a helytörténeti irodalom szerint - legelő, rét, telek elkülönülésről és az utakat elzáró, tagosítást gátló vadberkekről szólt.

77 Olyan ügyekre számtalan példát találtunk, amikor a jobbágy alperesként állt a bíróságon, mert ,,a földes Uraság iránt letévén a tartozó hívséget"? Ezek tárgyalásakor a gödöllői szék nem tartotta be az 1836. évben hozott törvények vonatkozó cikkelyét.

79 Úriszéki hatáskörbe tartozott a jobbágy költözési engedélyének megadása, amelyre egyetlen példa maradt fenn a 71 Az összehasonlításhoz lásd DEGRÉ A. 2004. 128-129. pp. és KÁLLAY I. 1985. 287-307. pp. A fennmaradt jegyzőkönyvekből egyetlen végre is hajtott halálos ítéletet ismerünk. (Az anyakönyvi kutatások sem derítettek fényt másik kivégzés miatt elhunyt személyre.) Az ezzel egyenértékűnek tekintett 100 botot csak egy esetben szabták ki. 72 A fellebbezési lehetőség történetét összefoglalta Degré Alajos. (DEGRÉ A. 2004. 124-125. pp.) 73 A legényt 1834-ben találták bűnösnek egy aranyóra ellopásában. Büntetését akkor letöltötte, majd 1837-ben Foton egy szolga vallotta be ezt a bűntényt. A kerepesi bírák októberben kapták meg az erről szóló fóti levelet, Szekeres a gödöllői kormányszéktől kérte is a kártalanítását. Ügyét végül 1839-ben rendezte az úriszék, 50 forint összegű kártalanítást kapott. PKL IV. K. 87. b. 1. 1839. No. 15. 74 Kalcsó Bálint lia András és Homok József bérese István a tőlük tilalmi legeltetés miatt elhajtott marhákat a kartali jágertől erőszakkal elvették. PML K. 87. b. 1. 1838. jkv. Az utód nélkül meghalt Haragos György vagyona az adósságok rendezése után testvérére szállt. GVM Levéltár 3/a. 1844. jkv. 75 PML K. 87. b. 1. 1840. jkv. 76 „A" tnagistratualis Fiscusnak némely Contractualis Helységek részérül a' Gedellei Urad: ellen Urbarialis Pere" (1823) valamint ,,A' tnagistratualis Fiscusnak némely Urbarialis Helységek részérül a' Gedellei Uradalom ellen Urbarialis Pere" (1826). GVM Levéltár 3/f. A bejegyzett címek érdekessége, hogy az ekkor még latin nyelvű iratban, magyarul vezették be. 77 Gödöllő 1975. 84. p. 78 A Rudnyánszky testvérek ítéletében elhangzó indoklás az úrbéri perek jogosultságának alapját fogalmazza meg. Ök az uraság vendelmi táblájából rozst loplak. PML K. 87. b. 2. 1843. jkv. 79 1836. X. tc.