Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

19. század első feléből. Az úrbéri szolgáltatások megtagadása helyett azt inkább rosszul végezték el, maguk helyett gyengébb munkaerőt (többnyire gyermeket) küldtek, vagy a robotot a domínium megkárosítására használták fel. Természetesen robotban meg nem jelent jobbágyról is olvashatunk. 1826-ban Apczon a munkától távol maradó Bona Jánost a helyi bíró nem engedte megbüntetni, elengedte őt, ráadásul az ügyben eljáró tisztet „illetlen" szavakkal becstelenítette.

81 A roboton kívül a földesúrnak ki nem fizetett adó is urbarialis perré vált. Mráz János szödi kasznár kérte az uraság kielégítését a sződrákosi molnárral szemben, aki gabonával és kukoricával tartozott.

82 A földesúrtól sokszor loptak aratáskor, kaszáláskor, csépléskor vagy hosszúfuvarban. A jobbágyok által Pestre szállított gabonából, borból sokszor hiányzott a pesti mérlegeléskor. A kartali kasznár 1839-ben megfogalmazott véleménye - és a jegyzőkönyvek - szerint mindig van hiány, ha a bagiak fuvaroznak. Ebben az esztendőben ülésező bíróságon a zömmel bagi, de kartali és hévízgyörki lakosok is szerepeltek vádlottként, mert a Pestre szállított zabból, fából, borból, gabonából loptak.

8

' A tilalmak megvetése között első helyen a falopás állt, ezt követte a tilosban való legeltetés, majd a borkimérés. Az ügyek közös jellemzője, hogy a tilalomszegők szinte mindig megbecstelenítették, megverték a rajtuk ütő urasági embert. Tilosban való legeltetéskor az elkobzott állatokat erőszakkal visszavették. Ilyen tárgyú perek elindításaként és előkészítéseként a kerületi tiszt küldte a vádlottakat és a jelentést Gödöllőre. A vád képviseletében gyakran a széken is szerepelnie kellett. Putszkaller Imre isaszegi kasznár 1838-ban 6 isaszegi legényt juttatott a gödöllői tömlöcbe, mert marháikat az ottani jágerlegénytől erőszakkal visszavették. 4 Falopáskor ölfát, gallyat, épületfát, fiatal fát loptak. A fa- és gubacstolvajlás problémájának jelentőségét jelzi, hogy 1827-ben Friedl Mátyás uradalmi erdőmester javaslatot terjesztett a sedes dominalis elé, mellyel ezt kívánta orvosolni. A döntés értelmében a javaslatot bizottság fogja összevetni az urbáriummal és a királyi rendeletekkel. (Ez a tisztikar jogi tájékozottságára utal.) Ugyanezen az ülésen két falopási ügyet tárgyalt szék.

81 Gubacsot és SO Veres János dunakeszi lakos vagyonával Vác városába akart költözni 1842-ben. Az. úriszék jóváhagyta, mert minden terhét kielégítette. Gyermekeinek anyai örökségét azonban az. árvapénziáiba be kellett fizetnie. GVM Levéltár 3/a. 1842. jkv. 81 A bíró úriszék elé került, mert túllépte a hatáskörét és ellenszegült a birtok tisztjének. GVM Levéltár 3/a. 1827. 82 GVM Levéltár 3/a. 1827. 83 A zabol szállító bagi jobbágyok elismerték a hiányt. A fél kila [1 kila=54,3 liter] alatti lopást 24 órai áristommal, az a felettit 15 pálcával büntették. Szintén bagi lakosok a Pestre fuvarozott fából ,, 1 fertály ölet elharácsoltak". Kártérítésre kötelezték őket. Csató József még 15 hasábot fellelt a szekérre, hogy ellopja. Ezért külön, 3 napi fogságot kapóit. Hévizgyörki jobbágyok az uraság dézsma borának meglopása és káromkodás vádjával állt a szék előtt. Elismerték, hogy a bort fuvarozás közben kiszívták a hordókból, közben káromkodtak. Tettüket a felvigyázó hajdú és a hegymester is tanúsította. Fejenként 20 pálcát kaptak és a becsült 6 forint kárt fizették meg. A gabonaszállításban vétkesnek talált bagi, hévizgyörki és kartali lakosok a zablopásnál kiszabolt 24 óra áristom vagy a 15 pálca büntetést kapták. PML K. 87. b. 1. 1839. jkv. 84 Fejenként 25 - a jágert megfogó legény -, illetve 20 pálcát kaptak és a hajtó bérét (8 forintot) kellett kifizetniük. PML K. 87. b. 1. 1838. jkv. 85 Egyikben épp az erdőmester jelentése alapján ítélkeztek 4 bagi lakos fölött, kik 1/4 vagy 1/8 öl fát loplak. Kártérítés mellett 3 nap kézi munkával tartoznak, amit ellenőrizni fognak, hogy „az uraság munkájában hiányosság nélkül" dolgozzanak. A következő pontban tárgyalt per nagy értékű erdőkárosításról szólt. Freund Antal isaszegi ispán tudósítása szerint a Szarka Berek erdőben 200 fiatal fát kiváglak és elloplak. Kóricza János csőszt és 3 tárcsái lakost vádolt az elkövetéssel. A tárcsái jobbágyok 10 fához jutottak, darabonként 10 forint kártérítést fizetnek. Mivel a csősz megszökött, a teljes kárt felderíteni nem tudják. GVM Levéltár 3/a. 1827. jkv.