Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

előfordulhatott, hogy az ügyben érintett jobbágy más fennhatósága alá költözött, vagy a felperes eleve uradalmon kívüli személy volt.

5 A gödöllői uradalomban az 1815 utáni évekből olyan helyzettel nem találkoztunk, mikor a jobbágy perbe fogása miatt nem tudott elköltözni. Tulajdonképpen nem is igyekeztek más birtokos fennhatósága alá kerülni, a domíniumon belüli mozgás azonban megfigyelhető. Ennek három fő oka volt: házasságkötés, munkavállalás és leányanyaság. Az anyakönyvi kutatások szerint a cselédsorban megesett lányok a nagyobb mezővárosban kerestek lehetőséget, ott igyekeztek férjet találni.

6 A közeli falvak lakóinak egymás közt történő házasodását mutatják az örökösödési, adóssági perek iratai. Balázsovits János mácsai mészáros legény felesége tótgyörki leány volt - derült ki a mészáros adóssági perei között lévő, „menyasszonyi jussot" igazoló bizonyítványból.

7 A kihallgatási jegyzőkönyvek az uradalmi szolgálatba lépő jobbágyok mozgását mutatják. A munkát vállaló egyén ilyenkor szülőfalujából szolgálati helyére költözött.

8 Illetékesség tekintetében a földesúr kizárólagos jogokat élvezett a területén található ingatlanokat érintő perekben. Gödöllőn osztályos perben fordult elő, hogy más fennhatósága alá tartozó személy itt örökölt. A területi elv mellett a perben érintett személyek, közösségek jogállása befolyásolta a földesúr hatáskörét. Nemesekkel, papokkal, katonákkal és városokkal szembeni keresetek ismertek. Bár a törvény tiltotta,

9 a nemesek úriszék elé állítása volt a leggyakoribb. A szakirodalom szerint a 16-17. században a jobbágytelken élő kisnemesek, a nagyobb birtokos szolgálatába lépő armalis tisztek és az elkövetéskor tetten ért nemesek kerültek a szék elé.

10 Igaz, a perbe fogott nemesek igyekeztek a sedria (vármegyei törvényszék) elé kerülni, de a 18. század előtti időszakban ezt a szokásra való tekintettel elutasították. A nemesi származású tisztek elleni uradalmi pereket a vizsgált időszakban már nem a megye, hanem az úriszék tárgyalta. A tisztikarba lépő nemesek ugyanis önként alávetették magukat a földesúr joghatóságának. Önkéntes alávető nyilatkozatot Gödöllőn nem találtunk, tiszt azonban állt a szék előtt. Csillag András soroksári ispán ellen 1818-ban rendeltek el végrehajtást, miután „rosszakaratú számadásai" - az 1809 és 1815 között a vizsgált jegyzőkönyvek tanúsága szerint - 4918 forint 26 és fél krajcár kárt okozott a földbirtokosnak.

11 Uradalmi szolgálatban nem álló nemes is alávethette magát az úriszéknek, fordulhatott a széken kívüli bírósághoz is. Nemes Horváth Mihály ugyanazon adósság miatt kétszer fordult a szőbírósághoz Az ítéletet csak másodszorra hajtották végre a falusi bírák, mert első alkalommal a mácsai ispán azt nem tette meg.

1 Papokkal kapcsolatos ügyek nem tartoztak a földesúr joghatóságának hatáskörébe, kereseteik viszont megtalálhatók az iratok között. Büntetőügyekben károsult, adóssági perekben hitelező felperesként szerepeltek.

1

'

1 A szabadságos, szökött és az obsitos katonák úriszéken való számonkérését birtokonként eltérő viszony jellemezte. Gödöllőn szabadságos katona állt a dominális szék elé. A vér5 DEGRÉ A. 2004. 112-113. pp. 6 Györe Zoltán által végzett számítások szerint a vizsgált időszakban 128 törvénytelen gyermeket anyakönyveztek a plébániák. Közülük 19 volt helyi születésű anya gyermeke. (Györe Zoltán szóbeli közlése alapján.) 7 GVM Levéltár 3/1'. 1847. 8 Szekeres József kerepesi születésű legény 1834-ben a csömöri ispán kocsisaként dolgozott. 1839-ben újra Kerepesen lakott, mészároslegényként kereste a kenyerét. PML K. 87. b. 1. 1839. No. 3. 9 1638. II. tc. és 1647. III. tc. 10 ECKHART F. 1954. 5-6. pp. és Úriszék 1958. 43. p. 1 1 GVM Levéltár 3/f. 1818. 12 Az ügy azért is érdekes, mert az uradalom tisztje helyett a falu elöljáróit bízta meg a szóbíróság a tartozás beszedésével. A feladatát elmulasztó ispán feddésére utaló szövegrészt, iratot nem találtunk. GVM Levéltár 3/f. 1846. 13 GVM Levéltár 3/f. 1846.