Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

hatalommal bíró Grassalkovich uradalom nem ítélkezett, azzal az indokkal, hogy katona lévén nem áll polgári hatóság alatt. A sedria viszont félhívta az ügyészi hivatal figyelmét arra, hogy a szabályozás és a vádlott elbocsátó levele szerint is a polgári törvénykezés alapján kell ítélkezni felette. A megye rövid úton ítéletet is hozott az ügyben.

14 A pertípusok közül egyedül a házassági köteléki perrel nem foglalkozott a sedes dominalis, régi szokás szerint kialakult illetéktelenségét törvény is rögzítette.

15 A házastársak vitájába, hűtlenkedésébe, szétköltözésébe azonban beleszóltak. Leggyakoribb eset a feleség bántalmazása volt. Az ilyen ügyekben általában találkozhatunk a káromkodás vétségével és a családi javak elherdálásával. Szemléletes példája az Öreg Pesti István mácsai lakos ellen felesége, Lipták Katalin által kezdeményezett per.

16 A földesúri igazságszolgáltatás hatásköre a domínium területén szinte korlátlanná lett a 16. századra, a felvilágosult abszolutizmus idejétől megjelenő, azt szabályozó törvénycikkek ellenére a vérhatalmú úriszékeken az is maradt a bíróság eltörléséig. A területi illetékességhez való ragaszkodást legjobban az önkéntes örökváltság érzékelteti. Bár az 1839-40-es országgyűlés kimondta az önkéntes örökváltságot, a földesúr joghatósága az úrbéres jobbágyokéval megegyező módon sértetlenül megmaradt a megváltakozók felett is, mivel a pallosjoggal elnyert kiváltság igen fontos gazdasági és közbiztonsági célokat szolgált. Grassalkovich I. Antal újdonsült arisztokrataként szintén rendelkezni akart földbirtokos hatalmát kiteljesítő pallosjoggal. 1762. szeptember 24-én kapott teljes körű, egész birtokán gyakorlandó bírói jogot.

17 A pallosjog jelképeként felállított akasztófa helyét nem sikerült megtalálni, a kivégző eszköz meglétéről adat nem maradt fenn. Akasztásos ítélet-végrehajtást egyébként sem ismerünk a korabeli gödöllői joggyakorlatban. Más vesztöhelyröl, uradalmi hóhérról sincs tudomásunk, pedig Tóth János rablógyilkos halálos ítéletét 1828. augusztus 16-án, a vesztőhelyen a hóhér ,,pallos által egy csapásra végrehajtotta".

18 Ez volt az egyetlen végrehajtott halálbüntetés, a többit a kor gyakorlatának megfelelőn fellebbezés révén szabadságvesztésre változtatták. A vérhatalom joga önmagában nem határozta meg a büntetés-végrehajtás eszköztárát, annak milyenségét a dominus vagyoni helyzete határozta meg. lus gladii (földesúri pallosjog) 1848-ig 304 személyt és 67 testületet illetett meg. Az 1820-as évekre majdnem az összes arisztokrata család rendelkezett vele. A közép- és kisnemesség tagjai nem bírhatták ezt a jogot, többségük anyagi okokból úriszéktartási kötelezettségének sem tudott már eleget tenni. 19 Számukra e feladat csak terhet, nem jövedelmet jelentett „Olyan szegény földesuraknak is ejtenek úriszéket nyakába, ki nem tudja, hol, hogy és mibiil tartsa. " - írta Bessenyei György.

20 A pallosjog és a minden birtokos nemest megillető forum dominale eltérő kiváltságokat tartalmazott, de a 19. századra leginkább a leggazdagabb, vérhatalommal rendelkező családok engedhették meg maguknak a kisebb jogkört felölelő sedes dominalis tartását is. A 19. század első felében a feudális bíróság legfontosabb végrehajtó eszköze a földesúri börtön volt a hozzá tartozó fenyítőeszközökkel együtt. A nemesség vagyoni helyzetétől függőn ez lehetett az uradalmi hivatalok egyik épületének szobája, pincéje vagy egy hatal14 GVM Levéltár 3/f. 1847. 15 1790. 26. tc. 11. S16 A tiszti tudósításból kiderüli, hogy a vádlott feleségével illetlenül bánt, részegségében Istent káromolta és jószágait pazarolja. A fertályesztendő fogság és a kétszcrre elverendő 50 pálca büntetés kiszabása mellett a bíróság a pazarlás megállítása végett elrendelte a vagyonösszeírást és a zárolást. PML K. 87. b. 1. 1838. No. 16. 17 MOL A. 57. Magyar Kancelláriai Levéltár. Libri regii. 46. kötet 140-141. pp. 18 GVM Levéltár 3/a. 1828..jkv. 19 Pauler Tivadar számításait összegzi RÁCZ I. 1959. 121. p. 20 BESSENYEI GY. 1941. 75. p.