Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Czeglédi Noémi: Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első felében

Úriszéki bíráskodás a gödöllői uradalomban a 19. század első telében Czeglédi Noémi A gödöllői uradalom említésekor szakember és laikus érdeklődő elsősorban az alapító Grassalkovich I. Antal szorgalmas barokk főúri életére vagy a kiegyezést követő időszakból Erzsébet királyné kedvelt rezidenciájára gondol. A kettő között eltelt közel nyolcvan esztendőről elég keveset tudunk, elsősorban alapismeretekkel rendelkezünk. A nagybirtokos arisztokrataként mindössze három nemzedéket megélt Grassalkovichok gödöllői földbirtokosságát az 1723-1841(1849) közötti évekre tehetjük.

1 Mivel a család levéltára - a Héderváry-levéltár részeként - 1956-ban a Magyar Országos Levéltárat sújtó tűzvészben szinte teljesen megsemmisült, eddig ismeretlen hiteles adatok csak a tárgyi emlékek vizsgálatakor vagy az időközben felbukkant levéltári források kutatásakor kerülhetnek elő. A Pest Megyei Levéltár és a Gödöllői Városi Múzeum tulajdonában lévő dokumentumok épp az uradalom 19. századi történetének további vizsgálatát teszik lehetővé." A múzeum történészeként kötelességünknek érezzük e munka egy részének elvégzését. A töredékes iratanyag segítségével az uradalom pallosjogú úriszékének bemutatásakor a sedes dominalis (a földesúr úriszéke) több évszázados történetének utolsó évtizedeibe nyerünk betekintést.

3 A földesúri feudális bíróság 12. századi megjelenésétől eltörléséig, az 1848. évi áprilisi törvények 9. cikkelyének szentesítéséig jogszolgáltatásunk meghatározó eleme volt. Jelentőségét mutatja, hogy még az 1830-as években is, amikor már csak a pallosjoggal felruházott birtokos nemesek egy része gyakorolta e hatalmát, a büntetőügyek elsőfokú ítéleteinek ötöde - a vármegyei és városi bíróságokkal szemben - az úriszékek előtt született.

4 A jogszolgáltatás keretei között sokrétű feladatot - a birtokos gazdasági hatalmának biztosításától a rendfenntartásig - ellátó forum dominale teljes hatásköre fokozatosan alakult ki. Míg a vérhatalom nélküli büntetőjog minden birtokos nemest megilletett, a pallosjog privilégiumát királyi adomány, esetleg hagyomány révén gyakorolhatták. A ius gladii (földesúri pallosjog) megszerzése a halálos ítélet kiszabását és végrehajtását, valamint a büntetőeljárás menetébe beépített tortúra alkalmazását is lehetővé tette. Ezen kívül a birtokos saját alárendelt népein túl a területén tetten ért, ott elfogott vádlottakat is ítélőszéke elé vihette. A kezdetben személyi jogként működő, csak az úr népeire vonatkozó nemesi kiváltság így kiteljesedett, az általa birtokolt terület feletti hatalommá vált. Egy-egy uradalom területi illetékességét a peres felek a jogszolgáltatás menetének minden pontjánál figyelembe vették, mivel az általában több hónapig, esztendeig tartó peres eljárás során 1 Itl a családhoz cs Gödöllőhöz egyaránt köthető legelső és legutolsó dátumot adtuk meg. 1. Antal 1723-ban vette meg Gödöllő egy részét és a szomszédos Isaszeget. Grassalkovich III. Antal 1841-ben bekövetkezett halála után a leányági örökös gróf Viczay Károly pedig csak az utolsó benevolum sequestrum (zárgondnokság) 1849es feloldását követön tudta eladni a számára értéktelen birtokot. 2 Pest Megyei Levéltár (a továbbiakban PML) IV. Megyei Törvényhatóságok K 87. b. Úriszéki iratok levéltári gyűjteménye, Gödöllői Grassalkovich Uradalom 1837-1848 (PML K 87. b.). Gödöllői Városi Múzeum Levéltára (továbbiakban GVM Levéltár). A múzeumban őrzött „levéltár" teljes jegyzékét lásd FARKAS J. 2002. 25-26. pp. 3 Mivel a gödöllői és a hatvani birtoktestnek egyaránt Gödöllő volt a központja a hatvani domínium peres ügyeit is a gödöllői ügyészi hivatal vizsgálta. 4 RÁCZ I. 1959.421. p.