Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

IV. Kiállítások - Rainer Pál: Veszprém megye egyházi élete a középkorban. Kiállítás a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban

szokás, hogy a későbbiekben is folyamatosan a mindenkori magyar királynék voltak a székesegyház kegyurai, szabatosabban kegyúrnői. Némi kezdeti ingadozás és kivételek után, nagyjából a 13-14. század fordulójától, többnyire a veszprémi püspökök viselték a királynéi kancellári tisztséget. Rendszerint ők koronázták meg királynéinkat, a középkorban Székesfehérvárott, a Habsburg-korszakban (1563tól) többnyire Pozsonyban. Ok voltak királynéink gyóntatói is. A veszprémi székesegyház szentélyében állt a királyné széke, ahonnét nagy ünnepekkor (húsvét, karácsony) a szentmisét hallgathatta. Királynéink - uralkodóinkhoz hasonlóan - számos birtokadományban részesítették a veszprémi egyházat. A királynék és a veszprémi püspökök ezen kapcsolata adott alapot a „Veszprém a királynék városa" megnevezésnek, anélkül azonban, hogy bármelyik királynénk is huzamosabb ideig, állandó jelleggel itt tartózkodott volna. A témakört bemutató anyag: királynéi pecsétek (13-16. század), a Magyar Országos Levéltár által készített másolatai, királynéi oklevelek fotói, valamint egy táblázatos összeállítás királynéink személyi adatairól (név, királyi férj neve, szülők neve, születés, házasságkötés vagy koronázás, halálozás, temetés helye, ideje). 2. kép Gyulafirátót, a premontrei kolostor részlete ikerablakkal, 13. széizacl (rekonstrukció)