Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Veres László: A régiségvásárokról
A régiségvásárokról Veres László A gyűjtögetés, a gyűjtés bizonyára egykorú az ember létezésével. A mindennapi szükségletek kielégítését célzó tevékenység az egyiptomi és a mezopotámiai civilizációk időszakában vált külön az emlékeket és értékeket gyűjtő közösségi vagy individuális cselekedetektől. Mai korunkból visszatekintve az utóbbi emberi megnyilvánulást műgyűjtésnek nevezzük, amelynek komoly történelme létezik. Hazánkban 1949 után az ismert politikai okok miatt a műgyűjtés hivatalos formában megszűnt létezni. A még magántulajdonban megmaradt gyűjteményeket az állam védett gyűjteményekké nyilvánította, s lényegében megszüntette a műtárgyakkal való magánkereskedelmet. Az állami Bizományi Áruház Vállalat egyedüli és kizárólagos joga volt a műkincsekkel való kereskedés, s ennek következtében az értékesnek minősülő műtárgyak, a többnyire képző- és iparművészeti alkotások sorsa ezáltal nyomon követhető volt. Hasonlóképpen az antik könyvek és nyomtatványok is csak állami felügyelet mellett kerültek forgalomba. Az állam a műkincsek értékét is meghatározta, egyes esetekben jó irányba befolyásolva. Közismert példa erre Kovács Margit kerámiaszobrainak árazása. Állítólag Aczél György, a Kádárkorszak kultúráért felelős ideológusa nagyon kedvelte Kovács Margit művészetét. Tapasztalva, hogy milyen alacsony áron kerülnek forgalomba a művésznő alkotásai, elrendelte, hogy vegyék számba a Bizományi Áruház Vállalat üzleteiben levő szobrokat. Miután ez megtörtént, a szobrok árát 100 Ft/cm-ben határozta meg. Az 1970-es évek közepétől, a Kádár-korszak sajátos jellegéből következőn sokak szemébenjövedelmező üzletágnak tűnt a műtárgy-kereskedelem. A létrejövő kereskedések hivatalosan illegálisak voltak ugyan, de az állam indokolt esetben „szemet hunyt" a tevékenységük fölött. Ismereteink vannak arról, hogy egy miskolci orvos 1956-os eseményeket megörökítő tevékenységéért komoly értékű műtárgyakat vásárolhatott és értékesíthetett. Tokaj-Hegyalján