Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fári Irén: Játékkészítő szövetkezet Szegeden (1950-1992)

3. kép At első Szegedi Ipari Vásáron A cég 1948 októberében 16 taggal alakult meg Nívókémia Vegyészeti Kisipari Szövetkezet néven. Különféle vegyi alapanyagú cikkek gyártásával és értékesítésével foglalkozott, pl. kristályszóda, pipereszappan, gyanta, faggyú, forrasztózsír, paraffin, ablaktisztító stb. 1950— 5 Eben az akkori iparpolitikai irányvonalnak megfelelőn átalakult a szövetkezet, a vegyi profil fokozatos megszüntetésével áttértek a játék- és fatömegcikk gyártására, főleg belföldi ellátásra kellett termelni. 1951 elején a játékrészleghez 30 új tag lépett be, a textiljátékok készítésére alkalmazták az asszonyokat. A mackók szabásmintáját egy korábbi kisiparos készítette el, aki egyéni vállalkozóként már gyártott játék mackókat. Az 195 l-es kész és félkész áruk leltári listája az akkori termékskáláról és az árakról tájékoztat: különféle fajátékok szerepelnek benne több méretben: szélmalom, xylofon, vitorlás, gőzhajó, kerekes jármüvek (teherautó, traktor pótkocsival, trolibusz, babakocsi) különféle gurulós állatok (cica, kutya, szamár, ló) 2,40 Ft és 4,0 Ft ár között. A legdrágább játék a nagy teherautó volt 15 Ft értékben. Ennél drágábbak voltak a plüss mackók. A 25 cm-es 20,95 Ft, a legnagyobb, a 60 cm-es maci 73,27 Ft-ba került. A legkisebb méretű játék medve 10 cm-es nagyságban 7,63 Ft-os árban szerepelt a listán. A szövetkezet átlagos taglétszáma ekkor már 80 fő körül volt, a forgalom több mint 2 700 000 Ft. Az egy hóra eső átlagkereset tagonként 988,70 Ft, ami a korabeli kereseti viszonyokhoz képest figyelmet érdemel. Az 1950-es évek dolgozói létszáma 120-140 fő között mozgott, a gyártási profil továbbra is fa és textiljáték maradt.