Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Szathmáry István: A „magyar nábob" különös házassága

/. kép Pankotai Józsa György portréja a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum gyűjteményéből Minden másnak nyoma veszett egykori tulajdonaiból. A tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban található, hagyatéki leltárából az utókor megtudhatja, hogy 77 ló maradt utána, a gulyabeli marhák 270 darabot tettek ki a 433 juh és 105 sertés mellett. Ingóságai nem voltak különösek, közülük talán az a nyolcvanezer zsindely az érdekes, ami épülő és félbe maradt kastélya miatt lehetett a portán. Az is kiderült a leltárból, hogy Tiszafüred mellett Nádudvaron, Kócson, Domaházán, Egerben, Miskolcon, illetve a távoli pói, tikosi és más pusztákon is volt összeírni való vagyona. Ezek szerint azért még nem volt teljesen koldusboton földi pályafutásának végén. Tiszafüreden még maradt utána egy befejezetlen kastélyépület, de ennek mára nyoma sem látható, csak helyét őrzi az emlékezet. Erről a kastélyról, amit állítólag akkor kezdett el építtetni, amikor később dugába dőlt házassági tervei foglalkoztatták és sohasem fejezett be, Petőfi Sándor igazít el bennünket az „Úti levelekben" 1847. május 14-i keltezéssel:

4 „Átkelve a Tiszán, éri az ember Füredet s mirigyért ennek szélén az istenben boldogult vagy ördögben boldogtalanuli Józsa Gyuri elkezdett s abba hagyott palotáját. Ott álldogál mogorván, vakolatlan falaival s ásító ajtókkal és ablakokkal, mint egy óriási csontváz. Üres termein át tolvajként szalad a szél, s bosszankodó süvöltéssel hagyja ott, hogy nem lelt semmit. " Alakját Jókain kívül mások is megörökítették, s müveikben általában negatív alakként szerepel. Az „És mégis mozog a Föld" című regénye Csollán Bcrtijekén maga Jókai is pusztán komikus fenegyerekként formálta meg, ahol történetéből hiányzik a Kárpálhy Jánosnak osztályrészül jutó emelkedett végkifejlet. Fennmaradt váltói életének gyakori pénzügyi zavaraira utalnak, amit a köztudat rossz, rapszodikus gazdálkodására vezet vissza. Családi életéről a legutóbbi időkig nem volt tudomásunk, mindenki úgy tudta, hogy nem nősült meg, utóda sem maradt. Többször próbált magának társat keresni, de híre és életvitele miatt sikertelenül. Szólnak ugyan mendemondák a házvezetőnőjével, Spengel Zsuzsannával való viszonyáról, aki valóban létezett. Őrá utalnak azok a református anyakönyvekben szereplő bejegyzések, ahol Józsa György keresztgyerekei mellett keresztanyaként szerepel, de szorosabb viszonyukról nem ismert hiteles információ. Józsa György Jászapátiban hunyt el a hivatalos bejegyzés szerint torokgyíkban. Sírja ma is látható a füredi temetőben. Ezek az adatok azt a nézetet táplálták, hogy Jókai Csollán Berti kevéssé rokonszenves figurájában ragaszkodott inkább Józsa Gyuri valós mivoltához, és Kárpáthy János históriájának második fele, a megjavult és hasznos életet élő nábobról pusztán a költői fantázia terméke. Számos, a közelmúltban napvilágra került irat azonban ennek ellentmondani látszik, s nem kizárt, hogy a tiszafüredi fenegyerek élete mégis olyan irányba haladt, ahogyan Jókai a maga meséjét fonta. 4 PETŐFI Sándor: Összes prózai müvei és levelezése. Hp. 1974.