Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Szathmáry István: A „magyar nábob" különös házassága
2. kép Pankotai Jósa János mint honvédtiszt családja körében a kiegyezés utáni években. Dr. Jósa Iván tulajdona Néhány évvel ezelőtt dr. Vadász Istvánt, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum igazgatóját megkereste dr. Jósa Iván kecskeméti középiskolai tanár, ősének, Pankotai Jósa János m. kir. honvéd századosnak, korábbi 1848-as honvéd hadnagynak az irataival. Jósa János szolgálati lapja 5 szerint földbirtokos fiaként kezdte 1834-ben hadapródként a katonai szolgálatát, 1848-ban a honvédségnél mint hadnagy szolgált. A szabadságharc alatt 17 kisebb-nagyobb ütközetben és csatában vett részt, megsebesült, jó lovasnak és lövésznek bizonyult. Egész szolgálati lapja egy megbízható, jó képességű katona pályafutásáról tanúskodik (2. kép). 1882-ben helyezték végleg szolgálaton kívüli viszonyba. Közben — feltehetőn szabadságolt állományban — számos közhivatalt viselt, amire korábbi egri bölcsészeti tanulmányai is képesítették. Vagyoni helyzetéről megállapítják, hogy igen szép magánvagyonnal bír. Idő közben Jósa János katonai pályafutásáról más adat is napvilágra került. A 2009. március 5-én, Szolnokon a szabadságharc évfordulójára megnyitott kiállításra egy budapesti magángyűjtő, Dobák Géza egy olyan eredeti dokumentumot kölcsönzött a Damjanich János Múzeumnak, melyen István nádor és Batthyány Lajos miniszterelnök aláírásával Jósa János honvéd hadnagyi kinevezése olvasható. Dobák Géza közlése szerint gyűjteményében megtalálhatók más iratai is, főhadnagyi és térparancsnoki kinevezése, szintén a szabadságharc korából. így a véletlen más forrásból is igazolta Jósa János kilétét. Születési bejegyzését a törökszentmiklósi római katolikus egyház anyakönyvében lehet megtalálni, ahol az áll, hogy 1819. június 17-én született és apja a Tiszafüreden lakó református vallású Pankotai Józsa György, anyja a katolikus felekezethez tartozó mezőtúri Csomay Anna. A gyermek törvényes, vagy törvénytelen származására utaló bejegyzés a kivonaton nem olvasható, ugyanígy még nyitott kérdés a születést megelőző házasságkötés ügye is (3. kép). Származásának kutatásához fontos adalék, hogy az ő 1850-ben kelt házasságlevelén lakóhelyeként a pói puszta szerepel, ami megtalálható Józsa György korábban említett hagyatéki leltárában is. Itteni birtoka szállhatott halála után fiára. Édesanyja, Csomay Anna 1847ben már aradi lakos, valami miatt igen messze költözött Józsa György rokonságától. Egy emlék szerint Józsa Gyuri halála után új házasságot is kötött. Szintén a közelmúltban került elő egy jelentősebb szolnoki ingatlanának az adata, eszerint szintén nem volt vagyontalan. Mit mond minderről az élő családi emlékezet? A Jósa családban nem övezi kétség a Pankotai Józsa György tiszafüredi földbirtokostól, Jókai modelljétől való törvényes egyenes ági leszármazás tényét. Ugyanakkor más emléket őriznek felmenőjükről, mint a nevéhez tapadó legendák. Jósa Iván szerint is a nagy mesemondó járt eddig legközelebb a valósághoz, annak a Kárpáthy Jánosnak a történetében, akire a duhajságok mellett legalább annyira jellemzők voltak nemes tettei is. Bolondériái, kegyetlen tréfái mellett eltörpül az emlékezetben, hogy ő építtette az első Tisza-hidat Tiszafüred és Poroszló között, utat rakatott a járhatatlan Alföldön és az elesettek és árvák gyámolításában, az első árvaház létrehozásában is nagy anyagi terhet vállalt. 5 Hadtörténeti Intézet Levéltára 37 013. ltsz.
