Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

Zolnay László: „Az esztergomi vár új nagy vízművét adataink szerint a XV. század végén - Estei Hippolit vagy Bakócz Tamás érseksége idején (1486-1521 között) - a Budán is dolgozó Chimenti Camieia, nagy firenzei építész alkotta meg.

2:1 A források értékelése: A három érsek 18. századi életrajzai a vízgépről teljességgel hallgatnak. Az sem érv, hogy Vitéz Jánosnak hideg és meleg vizű fürdője volt. Ehhez még nem kellett vízgép. Tudományos szempontból használhatatlanok azonban az újabb kori vélekedések is: Csorba Csaba minden hivatkozás nélkül jelenti ki, hogy Vitéz János a vízmű építője: ,,A palotába évszázadok múlva is csodálatot kiváltó vízvezetéken jutott fel a víz." Hasonlóan tudománytalan Zolnay László megfogalmazása Hyppolit és Bakócz vonatkozásában: ,,Az esztergomi vár új nagy vízmüvét adataink szerint a XV. század végén - Estei Hippolit vagy Bakócz Tamás érseksége idején építették." - Adatait azonban elmulasztja közölni! Még kevésbé tudományos Horváth Richárd állítása, aki Zolnay bizonytalan közlését tovább komolytalanítja azáltal, hogy Hyppolitot, mint lehetséges építtetőt teljesen kizárja, és egyértelműen Bakőczot teszi meg a vízgép építőjének - ide vonatkozó mondatát megismételjük: ,,Az országos politikai szerep mellett érseki rezidenciájára is volt gondja: Chimenti Camieia firenzei mesterrel megépíttette az esztergomi várat teljes egészében ellátó vízmürendszert..." Az állításnak az is gyengéje, hogy Bakócz Tamás 1497-ben lett esztergomi érsek, míg Camieia egy megbízhatónak látszó forrás szerint, 1494-ben már meghalt.

26 A vízgépet Hyppolit d'Esté idején építették. Előrebocsátjuk, hogy állításunk ugyancsak hipotézis, amelyet azonban érvekkel tudunk alátámasztani. 1. Fentebb, a gépezet működési elvének ismertetésekor egyértelműen kitűnt, hogy olaszországi szálakon juthatott el hozzánk mind Leonardo, mind pedig Kteszibiosz találmánya, így kézenfekvő, hogy ezeket a technikai ismereteket Mátyás király építésze, a firenzei Chimenti Camieia hozta Itáliából. Az ő magyarországi tartózkodása pedig Hyppolit idejére esik. Camieia 1479 táján jelenik meg Budán, Vitéz János pedig 1465-1472 között érsek. Bakócz Tamás 1497-1521 között volt esztergomi érsek, addigra pedig Camieia már halott (1494). Hyppolit d'Esté (1486-1497) esztergomi tartózkodása viszont egybeesik Camicianak magyarországi működésével. 2. Fügedi Erik, aki Hyppolit építkezéseivel behatóbban foglalkozott, Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén című tanulmányában kiemelten foglalkozik a Verpec-torony környéki munkálatokkal: „Magában az esztergomi várban ekkor nagyobb építkezés nem folyt, csupán egy istálló építéséről és kisebb javításokról van tudomásunk. Nagyobb építkezés költségeit számolták el a verpéci (Esztergom mellett) várkastéllyal kapcsolatban."

27 Fügedi Erik ezt azzal magyarázza, hogy - idézzük - „Igyekeztek az esztergomi Várhegy lábánál álló Verpécs - vagy veipeci vizvár - karbantartását figyelemmel kísérni. A verpeci várnak ugyanis - hadászati hivatásán túlmenőn - e békés időkben is igen fontos szerepe volt. Ez volt a középkori Esztergom kikötője: ide futottak be az érseki birtokok természetbeni adóit, közöttük a gabonanemüeket szállító dunai hajók. Itt építették tehát föl a nagy gabonaőrlő malmot és ugyanitt a hatalmas kenyérsütő kemencét, amelyek az érseki udvartartás számára dolgoztak. Később a vízibástyában helyezték el a vár vízművét, amely egy XVI. századi török utazó szerint csodás találmány volt. A bástyába vezetett víztömeg egy forgó dobba zuhogott, amely önműködőn sajtolta föl a vizet a 25 ZOLNAY L. 1983. 222. p. 26 VOIT P. 1956. 46-87. pp. „... Ut is hal meg Esztergomban. 1494. március 16-án akkor, midőn egyszer betegen a Dunán fölfelé utazott, hogy a malomhoz rajzot készítsen." 27 FÜGEDI E. 1960. 82-122. pp. és 505-555. pp. (509 p.).