Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája

magasságra juttatják fel [Verpec toronyba]. Arra a helyre építettek egy víztározót, aminek az aljánál a hatalmas átmérőjű kereket elhelyezték. Ezzel a kerékkel a vizet a víz számára készített bronz dugattyúval, erővel a várba juttatják. Ott egy csorgókutat építettek, amelyből éjjel-nappal folyik a víz."

6 Asik Mehmed: ,,A Duna vizét a sátáni magyarok különféle vízkerekekkel és pumpával [tulumba] tökéletes művészettel a vár falán felvitték, és Esztergom várát vízzel látták el."

7 II. A vízgép működési elvének rekonstrukciója Vízgépünk két találmányt ötvözött: Leonardo da Vinci labdás vízemelőjét és Kteszibiosz, görög feltaláló dugattyús vízpumpáját. A fent idézett szövegek figyelmes olvasása során egy két fázisban működő vízi szerkezet képe bontakozik ki: a forrás vizét egy malomkerékre vezették, amely a lecsorgó vizet 4-5 méternyi mélységből felemelte a Verpectoronyba, egy ciszternába (első fázis); ezzel párhuzamosan a malomkerék áttételek útján hajtotta a ciszternában lévő dugattyúkat is, amelyek a vizet fel, a várba nyomták (második fázis). A Cselebi-szöveg perdöntő részének kiegészített fordítása az első fázist egyértelműsíti. E szerint a vasgolyók nem felülről lökték a vizet a vascsőbe, hanem alulról, és nem szabadon zuhantak a víz felszínére, hanem egy láncon futva: ,,A vaskerék szélein ágyúgolyó formájú, negyven-ötven darab kerek vasgolyó fut"; ,,A keréken lévő vasgolyók a Duna vizére csapódnak, és azt erővel egy csőbe nyomják. És miközben a mozgó golyók folyamatosan egymást követik, a Duna vizét a vascsőbe hajtják, azt a csőben megtartják, és megakadályozzák, hogy a víz visszafolyjon". A vízre csapódó golyók tehát nem a vizet érés pillanatában hajtották, lökték a vizet a csőbe, hanem a vízbe merülést követőn, midőn a víz alatt futásukban irányt változtattak, és fölfelé futottak. A megfelelő sebességgel alulról egymást követő labdák az alsó végével a vízbe merülő csőben vízoszlopot hoztak létre, amely vízoszlop a továbbiakban dugattyúként szívta maga után a vizet. A vízgép működésének első fázisában tehát Leonardo da Vinci által feltalált labdás vízemelőt hajtott. A labdás vízemelő-koncepciőt erősíti meg a Modenái Számadáskönyv egyik bejegyzése is: „Tamás úrnak 25 dénárt fizettek, hogy csináltasson egy labdát (una palla) a szökőkút 4. kép Leonardo da Vinci labdás vtzcmelőjc 6 Isztambul, é.n. 1. 251. (1600-as évek) 7 Menaziriiï - Avalim. I—

III. Haz. Mahmut Ak Ankara 2007. 1II/1125. 8 A Modenái Állami Levéltár Amministrazionc dei Pricipi Arcivescovado di Strigonia Ippolito (card. I-o) di Ercole 1°.