Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)
I. Tanulmányok - Deák Antal András: Az esztergomi reneszánsz vízgép históriája
számára." A „palla" labdát és nem tömör ágyúgolyót jelent. Az ágyúgolyó a vízbehajigálástól amúgy sem lett volna „fogyóeszköz". A leírások szerint abban a ciszternában, ahová a labdás vízemelő a vizet feljuttatta, dugattyúk működtek. Ezeknek a Duna szintje fölött 4-5 m magasan való elhelyezését két körülmény is indokolta. Egyrészt a forrás fölös vize egy csatornán keresztül összeköttetésben volt a folyóval. így magas vízállásnál a Duna vize elöntötte a vízgép alsó részét. 10 Másrészt a dugattyúk ápolásához szükséges volt olyan elhelyezésre, ahonnét a vizet le tudták ereszteni. Ez volt a gyakorlat akkor is, amikor már ezt a technikát széltében-hosszában alkalmazták. A dugattyús második fázis ellen többen azzal érvelnek, hogy ebben a korban ez a technika még ismeretlen volt. Őket Vitruvius cáfolja meg, akinek az addig a kolostorok rejtekén megbúvó könyvét, a Decern libri de architectura-t a reneszánsz újra fölfedezte. Ebben Vitruvius részletesen ismerteti a Kr. e. a 3. században élt alexandriai feltalálónak, Kteszibiosznak a vízpumpáját 12 , amely Vitruvius szavai szerint „nagyon magasra képes fölhajtani a vizet". A víz folyamatos áramlásának biztosítására Kteszibiosz még lésüstöt is alkalmazott. 1 '' 5. kép Vitruvius könyvének címlapja III. A vízgép építtetője és tervezője /1 történelmi fonások és a történészek a kérdésről Vajon ki volt az esztergomi vár birtokosa akkor, amikor a gépet megalkották? Ha a kérdésre megtaláljuk a választ, közelebb jutunk ahhoz, hogy kiderítsük a szerkezet építésének idejét és tervezőjének személyét. A régészek, művészettörténészek és történészek publikációi a török időket megelőző, az esztergomi várat birtokló három érsek - Vitéz János, Hyppolit d'Esté (magyarosan Estei Hyppolit) és Bakócz Tamás - közül hol ezt, hol azt valószínűsítik, mint a gépezet építtetőjét. Átnéztük ezért a három érsek valamennyi, rendelkezésünkre álló élettörténetét. Teljes volt a kudarc. A korban közeli, latin nyelvű forrásmunkák csak a nagy politikai összefüggésekben dolgozták fel az érsekek működését, a vár és a vár körüli építkezéseiket szinte teljesen elhanyagolták. A vízműről pedig hallgatnak, mintha nem is létezett volna. így közvetett érvekre vagyunk utalva. 9 Spesa di Fabriche 1495-1497. 130-141. pp. 1496. jííl 20. A Thomaso signore Anbulario denari venti cinque per fare fare una palla al arco di l'aqua. 10 Lehet, hogy Cselebi ilyen vízállásnál látta a gépet működni, ezért fogalmaz úgy, hogy a golyók a Duna vizére csapódnak és azt a csőbe lökik. 11 HGTFERWIESER, S. 1876. TMW - Bibi. 6.297/11. 12 Kteszibiosz alexandriai görög feltaláló, fizikus, Kr.c. 285-222. 13 Mivel Vitruvius könyvének magyar nyelvű fordítás nagyon gyenge, az eredeti római szövegváltozat alapján készült német nyelvű fordítást ajánljuk a/, olvasó figyelmébe: August Rode: Des Marcus Vitruvius Pollio Baukkunst. Zweyter Band, Leipzig, Bey Georg Joachim Göschen, 1796. Zwölftes Kapitel: Ktesibische Maschine oder doppeltes Druckwerk. 268-270. PP.
