Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Csobai Lászlóné: A magyarországi románok településtörténeti áttekintése és a Magyarországi Román Ortodox Egyház gyűjteménye
már csak két görögkeleti volt a tanácsban. A városban a lakosság anyanyelve és vallása szerint különült el. A Gyulához közel eső Kétegyházát a 17. század végén, illetve a 18. század elején görög-keleti vallású románok telepítették újjá. A megyei, illetve várostörténeti monográfiák szerint Kétegyháza újjátelepítése 1724-re esik, amikor Lőwenburg János Jakab, Békés megye fő-ispánja, az 1720 táján betelepült román lakosokat áttelepítette az akkor Gyulavárihoz tartozó Kétegyházi pusztákra. 23 Az utóbbi évek kutatása szerint a görögkeleti egyház forrásaira támaszkodva, Kétegyházát már korábban románok ülték meg, mivel 1718-ban már egy György nevü, görögkeleti lelkészük is volt. 24 Első templomuk még 1779-ben is állt, amikor mellette már fölépült a ma is létező, új templomuk. 25 A község újjáalakulásakor a lakosság teljes egészében román ajkú volt. A magyarok csupán az 1800-as évek elejétől kezdődően költöztek be az uradalom létrejöttével, és számuk fokozatosan nőtt, annak gyarapodásával. Kétegyháza a 19. század végére vált vegyes lakosságúvá, de még nagyobb-részt románok által lakott községgé. Társadalmi szerkezetét tekintve helyzete egyszerűbb volt, mint Gyulának, mert a lakosságot görögkeleti románok alkották. A későbbiekben beköltöző más nemzetiségűek, így köztük a magyarok is, kisebbségben voltak. 1726-tól ismerjük Kétegyháza községi bíróinak névsorát és egy-két kivételtől eltekintve 1891-ig e tisztséget mindig románok viselték. 26 A harmadik, románok által is lakott, Békés vármegyei település Békés, amelyben a görögök, az örmények és a románok együtt hozták létre görögkeleti egyházközségüket az 1780-as években. 7 Görögkeleti templomukat 783-ban kezdték el építeni, majd 1791-ben készült el teljesen a toronnyal együtt. Első, közös lelkészük a román Mihai Giba (1788-1809), aki az egyházi források szerint is a „görögök és a románok lelkésze" titulust viselte. 28 Néhány évtized alatt a görögök és az örmények elköltöztek, kicsiny százalékuk vegyes házasságaik révén beolvadt a magyar lakosságba. A görögök tehetősebb része Miskolcra távozott, továbbra is támogatva az egyházat. A többségében magyarok által lakott Békésen a románok viszonylag kicsiny százaléka mindvégig, egészen napjainkig megőrizte vallását, ragaszkodását egyházához. A békésihez hasonlóan jött létre a békéscsabai görögkeleti egyházközség is. Békéscsabán a román kisebbség a 18 század második felétől kezdődően telepedett le a macedoromán kereskedőkkel együtt. Ez a néhány, Békéscsabán megtelepedett macedoromán kereskedő szervezte meg és alapította meg 1820-ban a görögkeleti egyházközséget, közösen az akkor már jelentősebb számban megtelepedett, 620 lelket számláló románsággal együtt. Majd 1837ben görögkeleti templomuk gyűjtések és adományozások segítéségével, a várostól kapott telken épült fel. 29 A későbbi századok egyháztörténeti forrásaiban csupán utalás található az itt lakó görögkeleti vallású néhány szerb és bolgár családra, akiket az egyház híveiként tartott számon. A zömében evangélikus és katolikus szlovákok lakta Békéscsabán a város 18. századi újjátelepítésétől egészen a 20. század elejéig a református magyarság és a görögkeleti románok a város kisebbségeit alkották. A 19. század derekán a gyulai bérlök által újjátelepített Csorvásra fokozatosan telepedtek be görögkeleti vallású románok is, akik 1890-ben 124 főt számláltak. 30 Az újjátelepített 23 KARÁCSONYI J. 1896. 24 ARDELEAN J. I. 1893. 58. p. 25 Uo. 1893. 49. p. 26 Uo. 1893. 75-79. pp. 27 MISAROS,T. 53..p. 28 Uo. 54..p. 29 ERDMANN GY. 1991. 527. p. 30 KARÁCSONYI J. 1896. 71. p.
