Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Csobai Lászlóné: A magyarországi románok településtörténeti áttekintése és a Magyarországi Román Ortodox Egyház gyűjteménye

románok telepítik újjá a török háborúk alatt elpusztult középkori falut.

12 Görögkeleti egyháza és temploma 1768-ban már létezett papjával együtt.

13 Az említett négy bihari település görögkeleti egyháza ma is a Magyarországi Görögkeleti Román Egyház egyházközsége. A Bihar megyei románok által is lakott tizenegy település közül egy településen, Sarkadkeresztúron a görögkeleti vallású románok csak egy kápolnával rendelkeznek. A görögkeleti egyház forrásai alapján 1779-ben Sarkadkeresztúron, harminc görögkeleti vallásúak által lakott porta létezett egy fatemplommal, papjuk pedig Procopie Popovici volt. Második fatemplomuk 1830-ban épült, amely 1900-ig állt, amikor is életveszélyessé vált és lebontották. A sarkadkeresztúri görögkeleti egyház anyagi lehetősége alapján új templom építésére nem vállalkozhattak, csupán egy kápolna berendezésére, de csak több mint negyvenévi szünet után, 1943-ban. Ez a kápolna ad helyet ma is a görögkeleti szertartású istentiszteleteknek.

14 Vekerd a 18. század elején, 1732-ben, még mint puszta szerepel. A 18. század derekán Biharból görögkeleti románok ülték meg és építették újjá a lakatlan pusztát.

1 Az első görögkeleti egyházi forrás alapján a községnek 1779-ben 36 görögkeleti vallásúak által lakott portája létezett egy fatemplommal. Popovici Péter lelkészüket 1743-ban szentelték fel a községnek.

16 Vekerd lélekszáma az 1930-as években 498, melyből 423 a görögkeleti vallású. Méhkerék középkori település, amely a törökök utáni időkben lakatlan pusztává vált, 1758— 1768 között települt újjá. Mária Terézia 1745-ben adományozta Esterházy Pál Antal hercegnek a derecskéi dominiumot Méhkerékkel együtt. A herceg szorgalmazta és segítette a görögkeleti vallású románok megtelepedését Méhkeréken, és szabályozta is azt a velük kötött szerződésükben, Az első, Méhkerékre vonatkozó adat az 1768. május 17-én keltezett urbériális szerződésben található, amely „a mostan nem régiben impopulált (...) Méh-Kerék Nevü Helység lakosaira" is vonatkozik.

17 Esterházy Miklós herceg 1767-ben vette át a birtokot és sor került Méhkerék betelepítésére. Az erről fennmaradt történetet a szájhagyomány napjainkig őrzi, s a levéltári (állami és egyházi) adatokkal történt összevetésből kiderült, hogy az több hiteles adatot tartalmaz. Ezek alapján nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy Méhkerék is szervezett magáníöldesúri telepítésként jött létre. Méhkerékre is vonatkozik az az általános megállapítás, hogy a görögkeleti vallású románok szinte letelepedésükkel egy időben, megalapították görögkeleti egyházukat is, mivel a levéltári forrás alapján a méhkerékiek királyi engedély nélkül építettek fatornyú, paticsfalu görögkeleti templomot, amelyet 1770-ben utólag engedélyeztettek.

18 Az 1770-es években Méhkeréken 24, földdel rendelkező, szabad menetclü családot tartottak számon, és összesen hat, házzal rendelkező zsellért találtak. Közel tíz év alatt száz, 1779-ben már hatvan portát írtak össze, amely mutatja, hogy a lakosság folyamatosan nőtt a betelepülő, görögkeleti vallású román anyanyelvüekkel. A 20. század 30-as éveinek végén a község összlakossága: 2263 fő, melyből 2116 fő román anyanyelvű, vallási megoszlása szerint 2105 fö görögkeleti vallású és 100 fő körüli a reformátusok száma. Bedő, Vekerd és Méhkerék községekről megállapítható, hogy valamennyi magyarországi település közül csupán e három őrizte meg etnikai zártságát a betelepüléstől napjainkig egy12 Uo. 135-151. pp. 13 M1SAROS, T. 1990. 169. p. 14 Uo. 1 10-111. pp. 15 Magyarország városainak cs vármegyeinek monográfiái. Bihar vármegye. 1938. 516. p 16 MISAROS.T. 1990. 200-201. pp. 17 Békés Megyei Levéltár. Patkás Tivadar hagyatéka. 1980. 18 ZSÚPOS Z. 1997. 10. p.