Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Csobai Lászlóné: A magyarországi románok településtörténeti áttekintése és a Magyarországi Román Ortodox Egyház gyűjteménye

görögkeleti vallású románokat hozatott Biharból.

1 Az 1757. évi adóösszeírásban 98 román adófizető és adófizetés alól mentesülő nemes, bíró, telepes is jelzi a betelepülő román anyanyelvű lakosság belső telkeit, miszerint „OIáh-Léta"-n belül a románok délről szorosan csatlakozó, rendezett, egyenes utcákat alakítottak ki.

2 Körösszegapáti földesura - a Csáki család -, miután a 18. század elején visszatérő lakosságot a pestis megtizedelte, ezért görögkeleti vallású románokat hozatott a lakosság pótlására.

3 A felsorolt tizenegy település közül csupán nyolc településen maradt meg a lakosság eredeti görögkeleti vallásánál; Mezőpeterd, Zsáka, Darvas, Körösszakáll, Körösszegapáti, Méhkerék és Sarkad keresztúr románsága ma is a Román Ortodox Egyházhoz tartozik. Három településen; Bedőn, Nagylétán és Pocsajon a betelepülő románság eredetileg szintén görögkeleti vallású volt, de betelepülésük után néhány évtizeddel áttértek a görög katolikus hitre. Bedő községben a románság (az 1720-as évek táján) még a református magyarságot is magába olvasztotta, majd 1779-ben áttértek a görög katolikus hitre,

4 de ennek ellenére 80%-uk mind a mai napig román anyanyelvűnek vallja magát.

5 Pocsajon a görögkeleti románok még korábban, 1755-ben,

6 Nagylétán pedig a 18. század második felében tértek át a görög katolikus hitre.

7 Az utóbbi két településen, mivel már a betelepüléskor is a lakosságnak csupán a felét alkották, a románság asszimilációja olyan erőteljes volt, hogy mára már anyanyelvüket is szinte elfeledték. A görög katolikus egyház fokozatosan kivívta a magyar nyelvnek liturgikus nyelvként való használatát, így a román anyanyelvűek esetében az egyház már nem tölthette be az anyanyelv megőrzésének, konzerválásának szerepét. Bedőn az egyház vonatkozásában ugyanez állt elő, ám mégis kivételt képez - mint ahogy már utaltam is rá -, mert a faluközösség összetartó ereje az egyház ellenére képes volt román anyanyelvét konzerválni. A mai görögkeleti vallású románok által is lakott települések közül, csupán két településen - mint a 18. századi betelepüléskor -, Vekerden és Méhkeréken román nemzetiségű a lakosság mintegy 90%-a. A bihari települések közül Zsáka már a török időben románok által is lakott volt. A görögkeleti románok első fatemplomukat 1669-ben, a ma is álló egyházukat 1791-ben építették fel.

8 Darvason, Körösszakáiion és Körösszegapátiban a román anyanyelvű lakosság a 18. század első felében csatlakozott a református vallású magyarsághoz, újra népesítve a lakatlan településeket. A görögkeleti vallású román anyanyelvűek mássága területileg is megosztotta a településeket, „01áh-vég"-nek nevezve azt a részt, ahol a románok és „Magyarvéginek nevezve azt a részt, ahol a magyarok telepedtek le. Mindhárom településen épült első görögkeleti templom a 18. század végéig állt fenn, amikor azután ezek helyén új, szilárd kőtemplom épült. Az első templomok építésére, létére utal egy-egy korai harang, mint Darvason, amely 1764-ben

9 és Körösszakálon, amely 1763-ban

10 öntetett, egy-egy feljegyzés a szertartáskönyvekben, mint Körösszegapátiban 1748-ból.

11 Mezőpeterden viszont, 1733-ban, római katolikus vallású magyarok és görögkeleti vallású 1 Magyarország városainak és vármegyéinek monográfiái 1938. 2Uo. 500-501. pp. 3 Uo. 494-495. pp. 4 Uo. 472. p. 5 CSOBAI L. 2003. 135-151. pp 6 Uo. 135-151. pp. 7 Uo. 135-151. pp. 8 Uo. 135-151. pp. 9 Uo. 135-151. pp. 10 Uo. 135-151. pp. 11 Uo. 135-151. pp.