Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Huszár Zoltán: A Duna, mint nemzetközi vízi út

továbbra is fennmaradtak,

1 annak ellenére, hogy az 1723. évi XV. tc. kimondta a folyókon való vámszedés jogtalanságát.

20 Mindezen nehézségeken Mária Terézia 1751. évi XVII., ,,a hajóknak és tutajoknak, melyek bármely folyón föl vagy lefelé mennek, szabad átkeléséről" c. törvénycikke oly módon igyekezett könnyíteni, hogy „minden törvénytelen, akár a katonaság, akár a földesurak részére szedett rovatai eltörültessék ... nemkülönben, hogy némely szabad királyi és mezővárosokban, bármiféle czim alatt szokásba jött sarezoló visszaélések ... száz aranynak (büntetése mellett — H.Z.) megszüntettessenek."

21 A 18-19. század fordulóján a Habsburg abszolutista monarchia merkantilista gazdaságpolitikájának részeként a folyami közlekedés élénkítésére és hatékonyabbá tétele érdekében csatornaépítésekkel és kezdeti folyószabályozásokkal is találkozunk. Mária Terézia hajózásról és a vízépítészeti szolgálatról hozott 1780-as rendeletének 14 pontja magas szakmai szintű műszaki-gazdasági szakigazgatási eljárásokat írt elő.

22 II. József merkantilista gazdaságpolitikájába a dunai hajózást, ill. kereskedelmet is igyekezett bevonni. 1784-ben „Sined" név alatt kereskedelmi szerződést kötött a török kormánnyal, amelyben megerősítették és kiegészítették a pozsereváci és belgrádi megállapodásokat.

23 Ezek eredményeként a Habsburg uralkodó alattvalói szabad hajózást nyertek a török fennhatóság alatt lévő Duna-szakaszon és a Fekete-tengeren. Az uralkodó ösztönzése ellenére azonban a szabad hajózás lehetőségével csak kevesen éltek.

24 A magyar Dél-Alföld terményeinek a Dunán Nyugat felé, Bécs irányába, ill. a Száván, Kulpán át Trieszt és Fiume felé történő szállításában fontos szerepet játszott az 1802-ben átadott, a kor legjelentősebb mesterséges vízi útja, a Tiszát a Dunával összekötő Ferenccsatorna,

25 amely átszelte a leggazdagabb gabonatermő vidékeket, és 400 km-rel rövidítette meg az utat a nyugati piacok felé. Hasonló szerepe volt a Béga-csatornának is a Bánát mezőgazdasága számára.

26 (A Béga-csatorna — kisebb jelentőségű beruházásként — 1718 után, a Béga folyó környékének rendezése során készült el.

27

) A nemzetközi vízügyi kapcsolatok nemzetközi jogi szabályozása a 18. század utolsó harmadában kezdődött, amelynek eredményeként a 19. század végén a nemzetközi vízügyi kapcsolatok és nemzetközi jogi szabályozásuk területén jelentős fejlődés következett be.

:s A „nemzetközi folyó" fogalmával is ekkor találkozunk először, bár a terminológia a történelem során fokozatosan alakult ki. Volt időszak, amikor a kifejezést csak a hajózható folyókra alkalmazták. Mai, tágabb értelemben a nemzetközi jog szerint „nemzetközi folyók mindazok a természetes vízfolyások, amelyek ... két vagy több államon folynak keresztül, vagy államok között határvonalat alkotnak."

29 (A nemzetközi jogtörténetben találkozunk olyan időszakkal is, amikor a fentiekhez a „nemzetközi érdekű hajózható út" fogalma is társult azzal a kiegészítéssel, hogy e folyó a tengerrel közvetlen összeköttetést biztosít. ) 19 GONDA B. 1899.4-5. pp. 20 1723. évi XV. tc. „A száraz és nem szükséges vámoknak, még a folyóvízieknek is, eltörléséről, s a zsidók elmozdításáról" (www.1000ev.hu) 21 1751. évi XVII. tc. (www.1000ev.hu) 22 PETROVIC, N. 1982. 56-66. pp. 23 Magyarország történeti kronológiája. II. 1982. 593. p. 24 GONDA B. 1899.6-10. pp. 25 GONDA B. 1899. 85-91. pp., PETROVIC, N. 1982. (Petrovic terjedelmes monográfiában dolgozta fel a témát.) 26 FÓNAGY Z. 2003. 37. p. 27 A Pallas Nagy Lexikona II. k. 1893. 820-821. pp., GONDA B. 1899. 91-93. pp. 28 BRUHÁCS J. 1986. 8-9. pp. 29 HARASZTI Gy.-HERCZEG G.-NAGY K. 1983. 137. p. 30 BRUHÁCS J. 1986. 60. p.