Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény
kapcsolat ápolására is szolgált. Ugyanakkor ennek középkori előzményeit sem lehet figyelmen kívül hagyni, ahogy erre már utaltunk is. A németek búcsújárásával kapcsolatosan még egy imalap érdemel említést, amelyen egy kehelyből kicsapó 11 lángnyelv látható, mindenik végén egy-egy Krisztus arccal, középen pedig a feszülettel. Ugyancsak Szilárdfy Zoltán hívta fel rá a figyelmemet, hogy ez a képtípus a Szent Vér tiszteletével függ össze. Maga az ábrázolás, amit a gyűjtemény őriz, Walldürn búcsújáróhely kegyképe nyomán készült, amelynek alapjaként a Szent Vér csoda szolgált, a corporalén megjelenő Krisztus arccal. Walldürn egyébként a mai napig ismert és látogatott kegyhely Németországban. 29 Ezen aprónyomtatványok között figyelmet érdemlő még a Szentírás könyveire figyelmeztető, azt kisméretű, medalion-szerü képekkel az emlékezetbe idéző imalap, továbbá a különféle litániák és a kézzel írott imádságok nagy száma. Érdemes megjegyezni, hogy a kegyhelyekkel kapcsolatos aprónyomtatványok között olyan lapok is megtalálhatók, amelyek a kegyhelyen történt szentgyónást igazolják. 30 A képek papírképek, részben litográfia, részben színes olajnyomat, részben pedig fametszetek. Olyan képi világot tárnak fel, amely széles társadalmi csoportot jellemez és amely fontos szerepet játszott a vizuális kultúra alakulásában, valamint közvetítésében. A közösségek számára az ábrázolások tartalma és tanítói célja volt döntően meghatározó. Ikonográfiái tartalmuk változatos, tükrözve a vallásos gondolatvilágot, bár formakincsüket tekintve nem igazán mondhatók gazdagnak. A közöttük fellelhető, a mai vallásosságot reprezentáló megfogalmazások pedig már kivétel nélkül színes nyomdatermékek. A szobrok kisebb része fából, döntően azonban gipszből, továbbá porcelánból készültek, de a viasz szobrászat emlékanyaga is megtalálható közöttük, amelyeket a német nyelvterület kegyhelyein vásároltak. 31 A feszületek fából, fémből, gipszből készültek, de több esetben a fa kereszten fém, ill. gipsz korpusz függ. Mindezeken túl a gyűjtemény egyéb tárgy együtteseket is magába foglal, amelyek részben a templom felszerelését alkották egykor, részben pedig a templomhoz kötött vallásosság emlékei. így változatos és tekintélyes számú a gyertyatartók, a gyertyák, a szenteltvíz tartók gyűjteménye. Mellettük 18. századi ostyasütők, keresztelői edények, perselyezők, harangok, csengők a 19-20. századból, valamint 18-19. századi klenódiumok: kelyhek, paténák egyaránt megtalálhatók. Hatalmas számot jelentenek az ámpolnák, a változatos anyagú apró kancsók, továbbá a Szentföldről és a kegyhelyekről gyűjtött kövek. Néhány tárgy, azaz faragott botok a népművészetet jelenítik meg. Itt őrzik a templom régi oltárát és az áldoztató rácsot, valamint néhány liturgikus textíliát. Tekintélyes mennyiségükkel az emlékérmek és a kegyérmek külön gyűjteményi egységet képviselnek. Alaposabb elemzést is megérdemelnének, hisz nagy számban megtalálhatók közöttük a küzdő, a földi egyházra emlékeztetők és a kegyhelyekhez kötődők." Elmondható a gyűjteményről, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy egyedülálló és jó képet ad a térség római katolikus közösségeinek vallásosságáról, áhítatformáiról, vallásos tárgykultúrájáról, imagyakorlatáról. Számát tekintve önálló népi vallásosság múzeumként is szolgálhatna, amennyiben az egyéb, múzeumi feltételeknek megfelelne. Ez azonban legfeljebb távlati célja lehet a megajándékozott önkormányzatnak. A jelenlegi körülmények között a gyűjtemény állagának megőrzése, a tisztítási, konzerválási, restaurálási munkálatok elvégzésének mielőbbi megoldása a legégetőbb, ha valóban hosszú távú terveik vannak ezzel 29 SÜMEGI J. 1991. 107-119. pp., LAKATOS P.-SZÉP M.-SÜMEGI J. 2000 45-103. pp.. MONTAG, S. 2002., HASELE, M. 1968., TÜSKÉS G.-KNAPP É. 1986. 76-116. pp. 30 SERFŐZŐ SZ. 2004. 479-499. pp. 31 G ANTNER, T. 1980/81. 32 SÓLYMOS SZ. 2002. 47-212. pp., SERFŐZŐ SZ. 2004. 453-460. pp.
