Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata
14. kép Kármán Tódor Születési hely: Budapest. Anyanyelv, ennek használta élete során: Magyar anyanyelvű, élete végéig kitűnően beszélte és használta. Középfokú iskola: A Mintagimnáziumban érettségizett 1898-ban. Ugyanebben az évben az Eötvös Loránd alapította matematikaversenyt is rneg. 105 nyerte. Felsőfokú iskola: A budapesti Műegyetemet 1902-ben végezte el. 1906-ban az Akadémia ösztöndíjával Göttingenbe ment tovább képezni magát, később hat évig a Prandtl Intézet áramlástani kutatójaként tevékenykedett, de dolgozott Berlinben és Párizsban is. 106 Hazai munkássága: 1902 és 1906 között a budapesti Tudományegyetemen tanársegéd Bánki Donát mellett, közben a Ganz-vállalat egyik fejlesztő-mérnöke. 1912-től a Selmecbányái Erdészeti és Bányászati Akadémia tanára, de fél év múlva már az aacheni egyetemen tanszékvezető professzor. A háború miatt hazatért, és főhadnagyi rangban kezdte meg szolgálatát, egy ruharaktárban. Az illetékesek egy év múlva rájöttek, hogy esetleg katonai fejlesztésre is lehetne használni, így került a Bécs melletti repüléstani aerodinamikai kutatólaboratóriumba. Itt az ún. PKZ helikopter fejlesztő-brigád egyik tagjaként részt vett a világ első helikoptere kidolgozásán. (A szerkezetet a sérülékeny felderítő-léggömbök helyettesítésére szánták, csak függőleges emelkedésre, oldalirányú mozgásra nem volt képes.) A háború végén részt vett a forradalmakban, oktatáspolitikusként, a Tanácsköztársaság alatt népbiztoshelyettes volt, így 1919-ben jobbnak látta elhagyni az országot. 107 Magyarságtudat: Magyar származását soha nem tagadta, az amerikai magyar tudósokkal szoros kapcsolatban állt. Munkamániásként származásnál fontosabbnak tartotta a kutatást. Eletének majd felét idehaza töltötte, így a magyar kultúra hatása minden bizonnyal meghatározó volt további életére nézve is. Pontosabb tudományos eredményei: Az aerodinamika egyik legjelentősebb szaktekintélyeként megalkotta a kihajlástani elméletet és az örvénysor elméletet. 1909-ben Göttingenben tanársegéd, 1912 és 1930 között (1914-1919 kivételével) az aacheni egyetemen dolgozott. A németországi éveket követően emigrált az USA-ba, ahol Pasadénában a Guggenheim laboratóriumban tevékenykedett. A II. világháború alatt kulcsszerepet játszott az USA katonai célú repülőgép fejlesztéseiben. A sugárhajtású repülőgép-fejlesztés mellett a hangsebesség feletti repülés, a rakétakutatás és a ballisztikus irányított rakéták lehetőségei foglalkoztatták. Munkássága jelentős hatást gyakorolt a gyerekcipőben járó asztronautikára is. 1951-től a NATO Repülésügyi Kutató és Fejlesztő Intézménye (AGÁRD) elnöke volt. 1963-ban elnyerte az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a Nemzeti Tudományos ú ™ .-108 Érmet. 105 Magyar Tudóslexikon. 1997. 442. p. 106 JAKAB, P. L. 1997/3. 88. p. 107 Magyar Tudóslexikon. 1997. 442. p. 108 Uo.443. p.
