Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

terjesztette annak értékeit: ,A vacsoraasztalnál apa gyakran beszélt magyar kulturális örökségünk megóvásának fontosságáról is. Ennek néhány későbbi kihatása Jánosra: A nemeuklidészi geometriával kapcsolatban János mindig Bolyai nevét említette először. Ha mások csak Gaussra és Lobacsevszkijra hivatkoztak, mint akik először szabadultak meg a térrel kapcsolatos előítéletektől, János rögtön hozzátette, hogy Bolyai is közéjük tartozott. " „Az 1930/40-es évek princetoni társasági légkörében János gyakran bírálta mások tájékozatlanságát magyar ügyekben. Amikor mások nagy meglepetést mutatva „felfedezték", hogy milyen sok híres magyar van, János nagyon komolyan a következőképpen reagált: Hát igen, persze, nem csak a híres hollywoodiak, mint Lukács Pál vagy Bánky Vilma, de ott van Liszt Ferenc és Semmelweiss (Ignác Fülöp), és bizony a két Bolyai és a két Eötvös!" 100 Neumann János 1938-ban Budapestre sietett, hogy az általa egy-két éven belülre jósolt újabb nagy háború kitörése előtt feleségül vegye és magával vigye kedvesét, Dán Klárát. (Első feleségétől, a szintén matematikus Kövesi Mariettától elvált.)

1 1 Foníosabb tudományos eredményei: 23 évesen a ber-lini egyetem történetének legfiatalabb tanáraként debütált, majd a hamburgi egyetemen is tanított. 1930-ban hagyta el Európát és a Princeton Egyetemre került Wignerrel, Einsteinnal és Weyllel együtt. 1939 után bekapcsolódott az atomkutatásokba is, igaz, csupán külső munkatársként. 1944-től a számítógép fejlesztéseken (ENIAC, EDVAC, IAS, vagy JONNIAC, MANIAK, ORACLE) dolgozott, sikerrel. Az informatika atyjának tekintik, egyúttal a 20. század legnagyobb hatású matematikusának is tartják. Munkássága során érdeklődése középpontjában a halmaz-elmélet, a játékelmélet, a kvantummechanika, az operátorgyűrük, avagy Neumannalgebrák állnak.

102 Amikor CP. Snow Einsteint a világ legnagyobb zsenijének ítélte, Wigner emelt hangon tiltakozott: „En csak egyetlen lángelmét ismerek: Neumann Jánost!"

103 (13. kép) Kármán Tódor (1881-1963), gépészmérnök, aerodinamikai szakember (14. kép) Szülei nemzetisége, származása: Zsidó származású édesapja Mór, Eötvös József és Trefort Ágoston fontos oktatási reformjainak egyik végrehajtó szakembere, neves oktatáspolitikus, a Mintagimnázium (egyetemi gyakorlógimnázium) alapítója volt.

104 100 VONNEUMANN N. A. 1994/10. 407. p. 101 TELLER E. 2002.413. p. 102 Magyar Tudóslexikon. 1997. 599-601. pp. 103 MARX GY. 1995/2. 41. p. 104 JAKAB, P. L. 1997/3. 87-88. pp. 13. kép Neumann János átveszi Eisenhover elnöktől a Szabadság Érdemrendet