Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

Annak a reménye, hogy a magyar szó sokat jelentsen, nemcsak a magyaroknak, de mindenkinek. " „Budapesten lenni — csaknem főbe kólintott ennek hatása. Végig tudatában voltam a környezet ismerősségének és kellemességének. Ismét otthon voltam. Az elutazásom előtti napon a MTA tiszteletbeli tagjává avatott. Szinte hihetetlen, micsoda forró ünneplésben részesültem. Majdhogynem először életemben, nehezemre esett elmondani a köszönőbeszédet: szinte szólni sem tudtam a feltoluló érzelmek sokaságától. "

9Ó Fontosabb tudományos eredményei: 1933 után Dánia, London, majd Washington következett tudományos pályáján. 1939 után az atombomba programban dolgozott. A második világháború után a hidrogénbomba fejlesztése következett két szakaszban (először 1946-ig, majd az orosz atombomba elkészülte után, 1949-től). 1951-ben történt az első sikeres kísérleti robbantás. A hidegháborús verseny egyik fontos szereplőjeként ismerjük. Meggyőződése szerint a nagy hatótávolságú, nagy pusztító erejű fegyverek elrettentő erejére építve, „fegyverkezéssel a békéért" lehet elkerülni egy harmadik világméretű katonai konfliktust. Vélekedése - utólag bebizonyosodott - helyesnek bizonyult. Az 1980-as években Ronald Reagen elnök tanácsadójaként fontos szerepe volt a csillagháborús program beindításában, mely a mai vélemények szerint döntő fontossággal bírt a Szovjetunió összeomlásában: a szovjetek fegyverkezésbe hajszolása siettette a kommunista birodalom gazdasági csődjét. A ballisztikus rakéták megelőző fegyvereinek, a stratégiai védelem fejlesztésének élharcosa. 2003-ban megkapta az USA Elnöki Szabadság Érdemérmet, Magyarországon pedig ő volt az újraalapított Corvin-lánc egyik első kitüntetettje, az MTA tagjai sorába emelte.

97 Neumann János (1903-1957) matematikus Szülei nemzetisége, származása: Katolizált nagypolgári zsidó származású család gyermeke. Apja, Neumann Miksa nemesi címet kapott, s a Margittai előnevet használta. Később János külföldön a von Neumann néven szerepelt. Anyja Kann Margit.

98 Születési hely: Budapest. Anyanyelv, ennek használata élete során: Magyar anyanyelvű, élete végéig kitűnően beszélt magyarul. 30 év távollét után, a család princetoni lakásváltása kapcsán jegyzeteit magyarul írta, ennek dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán láthatóak. Középfokú iskola: Fasori Evangélikus Gimnázium. Mint Wigner osztálytársa, őt is a fentebb említett tanárok oktatták, akik már 16 évesen egyetemi tanároknak (Szegő Gábor, Kürschák József) mutatták be a zsenipalántákat. Felsőfokú iskola: 1921-től párhuzamosan végezte a budapesti Tudományegyetem (matematika, fizika, kémia szakok) mellett a berlini Műegyetemet. 1924-től a zürichi Technische Hochschule-ban tanult, ahol Pólya György is tanárai közé tartozott. Pesten Fejér Lipótnál doktorált matematikából. Élete végéig hálával emlegette Fejért és Reisz Frigyest, egyetemi tanárait. Göttingenben Hilbert, az évszázad egyik legjelentősebb matematikusa mellett dolgozott. Hazai munkássága: Soha nem dolgozott idehaza. Magyarságtudat: Erős magyarságtudattal bírt, ám kiválóan beilleszkedett a neki megfelelő amerikai életstílusba és jó amerikaivá vált. Testvére, Miklós visszaemlékezéséből kitűnik, hogy magyarságát, a magyar kultúrát külföldi évei során is becsülte, s ahol lehetett 95 TELLER E. 1991/1. I. 96 VINCZE A. T. 2003. 42-43. pp. 97 Uo. 10-16. pp. 98 Magyar Tudóslexikon. 1997. 559-560. pp. 99 Uo. 560. p.