Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

dalmakban ugyan nem vállalt szerepet, de zsidó származása miatt előmenetele kérdésessé valt.) Magyarságtudat: Az őt ért atrocitások miatt nem érezte fontosnak magyarságát, főként édesanyja 193l-es halála után nem. Azt követően németnek, majd svédnek érezte magát, igazi tudós világpolgárként nem a származás, hanem a munka érdekelte.

39 Fontosabb tudományos eredményei: A radioaktív nyomjelzés gondolata tőle származik, ő volt ennek első alkalmazója is. Bohr mellet dolgozva fedezte fel a hafnium nevü elemet. Rengeteg helyen dolgozott, 1941-ben Dániából Svédországba települt, ahol a Nobel-díj birtokában kérte (és természetesen meg is kapta) a díjazottaknak ,,járó" svéd állampolgárságot 1944-ben. (Addig magyar útlevéllel utazott!) A II. világháború elmúltával Eisenhower amerikai elnök megalapította az Atom a Békéért díjat. Az első érmet az atom, majd atommag modelljét megalkotó dán Niels Bohr kapta (1957). A másodikat Hevesy György nyerte el a radioaktív nyomjelzés kifejlesztéséért (1958).

40 Békésy György (1899-1972), vegyészmérnök, fizikus. Orvosi Nobel-díj, 1961. (8. kép) Szülei nemzetisége, származása: Békésy György édesapja, dr. Békésy Sándor gazdasági diplomata debreceni származású evangélikus nemesi család gyermekeként Kolozsvárott született. Édesanyja, Mazaly Paula (1877-1974) szlavón katolikus család sarja. 1898-ban házasodtak össze. Györgynek két testvére született. Húga, Békésy Lola (1901-1989) Passulh László felesége lett. Öccse, a Kossuth-díjas dr. Békésy Miklós (1903-1980) agrobiológus.

41 Születési hely: Budapest. Anyanyelv, ennek használata élete során: A Békésy-gyerekeknek voltaképpen „nem volt anyanyelve": anyja németül, apja magyarul szólt hozzájuk. Békésy György magyarul és németül is tökéletesen beszélt, később franciául is megtanult. Élete amerikai időszakában angolul tartotta előadásait erős magyaros akcentussal, és előadásaiba mindvégig német szavakat keverve.

42 Középfokú iskola: A család 1904 és 1909 közt Münchenben élt. 1909-ben diplomata édesapját Konstantinápolyba vezényelték, ahol egy francia nyelvű jezsuita iskolába járt. 1910-ben rövid időre visszatértek Budapestre. Békésyt szülei a Werbőczy (ma Petőfi) Gimnáziumba íratták be. 1911-ben a család Zürichbe költözött. György élvezte a svájci gimnázium lehetőségeit, ahol a megfelelő órára beülve minden gyermek saját tempója szerint haladhatott. Békésy 1915-ben (16 évesen) érettségizett.

43 8. kép Békésy György 38 Uo. 104. p. 39 Uo. 1 11. p. 40 Uo. 107. p. 41 MARX GY. 1999/10. 354. p. 42 Uo. 354. p. 43 Uo. 354. p.