Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata

Felsőfokú iskola: 1919-ben beiratkozott a berni egyetem vegyészmérnöki szakára. 1918ban itthonról behívták katonának. György meg is jelent a sorozáson, de gyenge egészsége miatt nem osztották be frontszolgálatra. 1919-1921 közt fejezte be a berni egyetemet. 1923ban pedig fizikai doktorátus szerzett (Tangl Károly professzor irányítása mellett) a budapesti Tudományegyetemen.

44 Hazai munkássága: Békésy Svájcban is maradhatott volna, de ö hazatért Budapestre, hogy amint mondotta: segítsen Magyarország újjáépítésében. Az egyetem elvégzése után hiába próbálkozott a Tungsram kísérleti laboratóriumánál státuszt szerezni, végül a Posta Kísérleti Állomáson (PKÁ) helyezkedett el (1923-1946 között ott is dolgozott).

45 Mivel rendkívül kifinomult és művelt hallással bírt - egy időben zenei karrier lehetősége is felmerült -, a PKÁ-nál akusztikai kutatásokkal bízták meg. A fiatal kutató hamar rájött, hogy a hű jelátvitel leggyengébb pontja a fülhallgató, mely sokkal tökéletlenebb az emberi fülnél. A fülhallgató tökéletesítése céljából tehát logikus lépés volt az emberi hallás vizsgálata. Ehhez azonban az emberi fül szerkezetének tanulmányozására emberfejeket csempészett ki az orvoskar boncterméből. Kutatásai során megcáfolta Helmholtz halláselméletét, így Helmholtz elméleti rezonancia-modelljét fölváltotta Békésy helyzet-modellje. 1940-ben a budapesti Tudományegyetem meghívta a Gyakorlati Fizikai Tanszék vezetésére ( 1940— 1946), melyet postakísérleti munkája mellett látott el. Nem volt ragyogó előadó, de előadásaiban a puszta tényközlés helyett nyitott problémák megválaszolásának fizikusi módszerét alkalmazta.

46 1946-ban meghívást kapott Holgren és Zotterman stockholmi laboratóriumától, ahol módja nyílt élő majmok fülével kísérletezni. Itt már sor került kutatásainak orvosi alkalmazására is. Amikor 1947-ben külföldi tanulmányútjának egyéves meghosszabbítását kérte, válaszul megfosztották katedrájától. (Történt már ilyen, ellentétes politikai éghajlat alatt ugyanezen tanszék előző vezetőjével, Hevesy Györggyel is, egy világháborúval korábban.) így azután nem tért haza, a bizonytalanságba. Békésy György az Egyesült Államokba utazott, ahol a Flarvard Egyetemen (1948-1966) tanított és kutatott. 1966-ban elfogadta a Hawaii Egyetem meghívását. Itt már jelfeldolgozással foglalkozott.

47 Magyarságtudat: Magyarságához, szülőhazájához való viszonyáról legjobb, ha maga Békésy gondolatait idézzük: „Ha egy utazóról külföldön kiderül, hogy magyar (hiszen különleges kiejtésünket egy bizonyos életkoron túl nem tudjuk levetkőzni), majdnem mindig fölteszik a kérdést: „Hogy lehet, hogy egy ilyen kicsiny ország annyi intellektuálisan kimagasló tudóst adott az emberiségnek?" Vannak olyan magyarok, akik erre megpróbáltak felelni. Magam részéről nem tudok választ, de valamit azért megemlítek. Amikor Svájcban éltem, ott minden békés volt, nyugodt és biztonságos. Magyarországon más az élet. Mindnyájan folyamatos harcot vívtunk majd mindenért, amit el kívántunk érni. Volt, amikor nyertünk; volt, hogy vesztettünk, de végül is túléltük. Nem vetett véget életünknek, legalábbis az én esetemben nem. Az embereknek szükségük van az ilyen kihívásokra, és ez mindig megadatott Magyarország hosszú történelme során. " Munkásságának egyharmada Budapesthez kötötte, másik egyharmadát Amerikában töltötte, közben vándorolt országról országra. Beszélt magyarul és még féltucat más nyelven. Jegyzeteit németül vezette. A II. világháború végéig németül, azután angolul publikált. Világpolgár volt. Eletét azonban - saját elmondása szerint is - döntően befolyásolta a 44 Uo. 355. p. 45 Uo. 355. p. 46 Uo. 355. p. 47 Uo. 356. p.