Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Keppel Csilla: A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája

tember 9.), a Magyar Röntgentársaság kezdeményezője, megalapítója és annak két éven át elnöke, továbbá rendes tagja volt az Orvosegyesület sebészeti szakosztályának, a Magyar Sebésztársaságnak, a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatnak, az Országos Közegészségügyi Egyesületnek, a kir. Magyar Természettudományi Társulatnak (1904. február 18.), és a német röntgen-, urológiai és sebésztársaságnak. Előképzettsége és Dollinger professzor javaslata alapján kapta a Vöröskereszt Egylettől a felkérést, hogy egy új típusú, hadi röntgen-automobilt szerkesszen meg. (5. kép) A röntgen tervezését és megépítését dr. Szőllőssy Lajossal együttműködve oldotta meg, akivel jó barátságuk emlékére fényképet is készítettek. A mozgó röntgen alapjául egy 30 lóerős Opelchassis szolgált. A műszaki partnerük ebben a Reiniger, Gebbert és Schall részvénytársaság budapesti orvosi villamosmüszer-gyára volt. 5. kép Gergő Imre és a „Hadi Röntgen automobil" Ebben a korszakban a sebészi beavatkozásokat a frontvonal mögött közvetlenül nagyban segítő modern röntgen-automobil megépítését más nyugat-európai államok is stratégiai kérdésnek tartották. Németországban a Veifa cég előállításában rendszeresítették

33 a háborús hadi felszerelések között, Franciaországban Madame Curie

34 bocsátotta rendelkezésre a fronton az általa megépített változatát. Az Osztrák-Magyar Monarchia számára elkészült konstrukció után Gergő Imre a Vöröskereszt Egylet elismeréséül 1913-ban a Vöröskereszt Egylet egészségügyi tanácsosává választotta. Ugyanebben az évben egyetemi magántanárrá képesítették. A nevéhez fűződő 33 DESSAUER-WIESNER 1915. 212. p. 34 http://www.dhm.de/lemo/hlml/biograricn/CuricMarie/index.htmI