Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Keppel Csilla: A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája

tábori röntgen-automobil készülékről már 1918-ban a szak-irodalom az alábbiak szerint ír: „Mivel a benzinmotor működésében annál többször fordulhat elő zavar, minél többhengerü a motor, a tábori röntgenberendezés számára az egyhengerü és 1,5-2 lóerős benzinmotort tartjuk a legalkalmasabbnak. Ez egyszersmind a Röntgenlaboratórium villamos világítását is elláthatja. Ügyes megoldást nyert a villamos erőforrásnak és a szállító erőnek a kérdése a tábori röntgen automobil formájában. A teljes röntgen berendezést magába foglaló automobilnak több erejű benzinmotorát egyszerű átkapcsolással a sofőrülés alatt levő dinamógéppel lehet összekapcsolni. Ilyen tábori röntgen automobilt már jó néhány évvel ezelőtt készítettek a Magyar Vöröskereszt Egylet számára is (Gergő és a budapesti Reiniger cég igazgatójának a tervei szerint). A kb. 14-30 lóerős röntgen-automobilnak szilárd alváza van, amelyre 3 méter hosszú, 1,5 m széles és 1,70 magas, zárt karosszéria van szerelve. A szekrényhez hasonló, több alakú karosszériát vékony válaszfal két részre osztja: az elülső kisebb rész tartalmazza a fotografáláshoz szükséges cikkeket és egyúttal sötétkamra gyanánt szolgál; a hátsó, mintegy 1,60 m hosszú rész tartalmazza a röntgenberendezést és a szükséges mellékkészülékeket. A tábori röntgenkészülékeknek általában lehetőleg egyszerű szerkezetűeknek, kis súlyúaknak és könnyen szétszedhetőknek kell lenni..., ill. bőven fel kell szerelni a tábori röntgent a javításokra vagy pótlásokra szükséges anyagokkal és eszközökkel." Dr. Gergő Imre a világháború alatt végig a harctéren teljesített szolgálatot önálló sebész csoportjával a galíciai, a bukovinai és az olasz fronton. Ezer ágyas sebészi kórházat plusz egy kétszáz ágyas mozgóágyas kórházi különítményt is igazgatott. 1917-ben József Főherceg, tábornagy egész arcvonalának sebészi tanácsadója lett, amely feladatnak kiválóan megfelelt József főherceg elismerő sorai alapján és a fokozatos előléptetésekből következőn. Számos kitüntetése bizonyítja kiváló szaktudását, valamint, hogy a VII. hds. parancsnoksága működése elismeréséül csoportját neve után nevezte el (Gergő csoport). A háború után 1918. december l-jétől a budapesti Révész utcai Rokkant Utókezelő Gyógyintézetben dolgozott a sebészeti osztály vezető főorvosaként, majd az intézet igazgató főorvosaként 1920-ig, az intézet megszűnéséig. Mint a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Klinikái Révész utcai kórházának megbízott igazgatójának - Trianon következtében - állása megszűnt, a kórház berendezései Szegedre kerültek. Kétévi, illetmény nélküli szabadságot kapott. Működéséről 1927-ig semmit sem tudni, de igazoló iratanyagaiból kitűnik, hogy személyét kikezdték, közben betegeskedett is, egy hamburgi orvoskonferencián 1923-ban már teljesen kopaszon ül az elismerteknek járó első sorban. (6. kép) Ez a korszak az eddig ismeretes források alapján nem produktív az életében, szabadalmaztatott találmányai közül az utolsót 1918-ban védette le. 35 HOLITSCH R. 1918. 30. p.