Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Keppel Csilla: A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája

A körmendi Grünbaum család háromgenerációs orvosi pályája Keppel Csilla A Vas megyei kis mezőváros, Körmend, később község majd járásközpont egészségügyének alakulására nagy hatással volt a Grünbaum család több generációs orvosi tevékenysége 1830-tól az első világháborúig. A család egyik hölgy leszármazója az 1950-es években kínálta fel ajándékként dr. Smidt Lajos sebész főorvosnak, a Smidt Múzeum alapítójának a nagymennyiségű családi levéltárat, fényképalbumot, publikációikat és egyes személyes tárgyukat. E dokumentumok: oklevelek, bizonyítványok, szakmai ajánlások, jellemzések tagsági oklevelek eredeti és hitelesített másolatai számos új adalékkal szolgálnak a város eddig ismert orvostörténeti múltjához. (1. kép) Dokumentumaikból egy zsidó orvos-családot ismerhetünk meg, akiknek generációról generációra egyre magasabban ível fel mind tudása, mind szakmai elismertsége. A dualizmus kori zsidó emancipáció szellemében átitatott közegben a család értelmiségi, orvos vonala asszimilálódik, katolizál, az első világháborúban a monarchia katonáinak egészségügyét szolgálják és azt az uralkodót, akiktől nemességüket kapták. A forradalmak időszakában bár semmilyen politikai tevékenységet nem folytatnak, a világháború és a trianoni békediktátum súlyos kárvallottjai. Kis híján múlt, hogy nem vált talaj vesztetté a különösen tehetséges és a sebészet csúcsán álló harmadik generációs tagja az orvos-családnak. Körmend és egészségügye Magyarország és a Nagyvilág című képes folyóirat 1898 márciusi száma Vas vármegyéről szóló része sok hasznos információt továbbít témánkkal kapcsolatosan. A Grünbaum család két neves tagját is bemutatja, ezen túl érdekes vonatkozása, hogy Vas megye mintaként került bemutatásra, határmentiségével indokolva.

1 így Körmend mezőváros orvostörténeti múltjában meghatározó szerepe volt, földrajzi helyzetéből adódón Bécs közelségének. 1 „Valamennyi országban tapasztalhatjuk, hogy a határ menti lakók élénkebbek, tapasztaltabbak és vállalkozóbb kedvűek, mint a belföldön letelepültek. A folytonos fluktuáció innentől túlra és túlról innenié megtermékenyíti őket kölcsönösen, szellemiekben és anyagiakban egyaránt.(...) A vasmegyei magyarokra sok átragadt a Lajthán túliak praktikus érzékéből s ennek köszönhető, hogy a mintavármegye ipar és kereskedelem tekintetében, azonkívül a mezőgazdaság és állattenyésztés modern fejlesztésében a legelső helyen áll." Magyarország és a Nagyvilág. Budapest, 1898 március (III. évfolyam) 1. p. 1. kép Gergő Ilona fiatalkori fényképe és írása 1959-ből dr. Smidt Lajosnak