Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Tóth G. Péter: Szemfényvesztő idegenek a 17-18. századi Magyarországon

IKLÓDY András 1982. A magyarországi boszorkányüldözés történeti alakulása. In: Ethnographia XCIII. 290-299. pp. IVANYOSI-SZABÓ Tibor 1998. A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei II. (1712-1811). Forrásközlemények II. Bács Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának kiadványa, Kecskemét. KÁLLAY István 1996. Városi bíráskodás Magyarországon 1686-1848. Bp. KANYAR József 1989. Harminc nemzedék vallomása Somogyről. Történelmi olvasókönyv. Helytörténeti szöveggyűjtemény. 2. bővített kiadás. Kaposvár. KISS András 2004. Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák. (2. jav., bőv. Kiadás) Bukarest-Kolozsvár. KLANICZAY Gábor 1986. Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a XVIXVIII. században. In: Ethnographia XCVII. 2-4. 257-295. pp. KRISTÓF Ildikó 1998. „Ördögi mesterséget nem cselekedtem." A boszorkányüldözés társadalmi és kulturális háttere a kora újkori Debrecenben és Bihar vármegyében. Debrecen. MACFARLANE, Alan 1970. Witchcraft in Tudor and Stuart England. London. Magyarországi boszorkányperek. I—II. kötet 1970. Szerk.: Schram Ferenc. Bp. Magyarországi boszorkányperek. III. kötet 1982. Szerk.: Schram Ferne. Bp. Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye. 1989. Szerk.: Klaniczay Gábor-Kristóf Ildikó-Pócs Eva. Bp. Magyarországi boszorkányperek oklevéltára. 1910. Szerk.: Komáromy Andor. Bp. NOVAK L. 1986. Mozsgó és vonzáskörzete településnéprajza a XVIII-XX. században. Debrecen. ÖRSI Julianna 1997. „Nagykunsági kincsek." Karcagi kalendárium. Karcag. PÓCS Éva 1983. Gondolatok a magyarországi boszorkányperek néprajzi vizsglatához. In: Ethnographia 94/1. 134-146. pp. PÓCS Éva 1995. Malefícium - narratívok - konfliktusok - boszorkánytípusok. Sopron vármegye 1529-1768. In: Népi Kultúra - Népi Társadalom XVIII. Bp. PÓCS Éva 2002. Más világok: másvilágok. Az idegenek az újkori hiedelemrendszerekben. In: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. Bp. REIZNER János 1900. Szeged története. IV. köt. Oklevéltár. Szeged. SCHRAM Ferenc 1967. A levéltárak jelentősége a népszokáskutatásban. In: Levéltári Szemle. I. 163-208. pp. SOMAN, Alfred 1990. A boszorkányság dekriminalizációja: levezethető-e a francia tapasztalatból egy európai modell? Ethnographia 101/3-4. 475-493. pp. SUGÁR István 1987. Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és Külső-Szolnok vármegyékben. Bp. SZABÓ T. Attila 1975. Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, 1. köt. A-C. Bukarest. SZÉLL Farkas 1892. Törvénykezési adatok alföldi babonákról. Debreczen város törvényszékijegyzőkönyveiből. In: Ethnographia III. 110-116. pp. SZENTI Tibor 2002. Paráznák. Dél-Alföldi szexuális bünpörök a feudalizmusból (1723— 1843). Hódmezővásárhely. SZENTKIRÁLYI István 1917. Garabonciás per Pécsett. A Pécs Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője. IX. Pécs. 1-7. pp. SZILÁGYI Mihály 1987. Boszorkányperek Tolna megyében. Tanulmányok Tolna megye történetéből XI. Szekszárd. 437-513. pp. THALY Kálmán 1881. Jóslatok és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. Kultúrtörténeti tanulmány. Századok XV. 40-60. pp. THALY Kálmán 1885. Irodalom és míveltségtörténeti tanulmányok a Rákóczi korból. Bp .