Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Tóth G. Péter: Szemfényvesztő idegenek a 17-18. századi Magyarországon

nani érvényesítésével; a merkantilista szemlélettel (jobb, ha a bűnös közmunkával hozza helyre az általa okozott kárt, mint hogy halála elrettentő példa legyen a köznépnek); továbbá általánosságban a medikalizációs folyamatok felgyorsulásával. Altalánosságban átalakult a bíróságok ítéletalkotási gyakorlata. A minősített kivégzés­nemeket először formailag korlátozták, a halálnemek széles skáláját néhányra (akasztás, pallos) szűkítették. 1795-től végképp eltűnt a hóhér kelléktárából a máglya, mint az emberiességgel ellenkező eszköz. Fokozatosan megszűntek a testcsonkító ítéletek és a kivégzettek testének hatósági csonkítása. 1782/83-tól - a Hont megyei „emberevő" cigányok uralkodói kontroll nélküli kivégzése - a halálbüntetés korlátozását eredményezte. 6 A testi büntetések túlsúlyát korlátozva bevezették a közmunkatörvényt, adós- és dologházakat épí­tettek. Mária Terézia idején a Praxis Criminalis drasztikus elveit a bírói praxisok finomabb metódusai váltották fel. II. József büntetőkódexe a Josephiana 1787-ben a halálbüntetés és a torturális jog maradékát is eltörölte. 1788-1789-ben II. József megvonta az uradalmak és a királyi városok pallosjogát is. Ettől kezdve elvileg minden halálos ítélet elbírálása a király elé került. Az oktrojált kódexet azonban a magyar országgyűlés - az uralkodó halála után hamar - hatálytalanította, aminek köszönhetően a rendi törvényszékek vissza rendeződtek. 2. táblázat: A mágikus büntetőperek vádlottjainak száma Magyarországon (671 fő) és Erdélyben (220 fő) a kiszabott ítéletek száma és azok éves átlaga szerint Magyarország Ismeretlen Felmentő Feltételes Halál 1740-1755 124 8-9 fő /év 173 11-12 fő/év 46 3 fő / év 50 3-4 fö / év 1756-1768 63 5-6 fő / év 95 8 fő / év 9 1 fő / év 11 1 fő / év 1769-1780 9 1 fő / év 12 1 fö / év ­­1781-1790 2 0-1 fő/év 57 6-7 fő / év ­­1791-1848 15 0-1 fő/év 5 0-1 fő /év ­Erdély Ismeretlen Felmentő Feltételes Halál 1740-1755 30 2 fő / év 42 2-3 fö / év 61 4 fő/év 32 2-3 fő/év 1756-1768 13 1 fő/év 9 1 fő / év 7 0-1 fő/év 5 0-1 fő/év 1769-1780 7 0-1 fö/év ­­­1781-1790 2 0-1 fő/év 3 0-1 fő /év ­­1791-1848 7 0-1 fő/év 2 0-1 fő/év ­Mint említettem, a medikalizáció hatásai a büntetőjogban is érvényesültek. 1758-tól csökkent a súlyosbított tortúra ítéletek száma. 1768-tól - bár módja lett volna rá a bíróságoknak ­lényegében nem szabtak ki tortúraítéletet. 1775/76-ban rendeletben szabályozták, majd teljes megszüntetését kezdeményezték, 1791-ben pedig végképp eltűnt a joggyakorlatból a kín­vallatás. 1768-tól csökkent a vizsgálati fogság időtartama és a börtönök állapota is javult. 1758-tól lényegében csökkent a mágikus tevékenységekre kiszabott testi fenyítések, illetve csökkent a halálítélettel felérő testi büntetések száma is. Átalakultak a mágikus tevékeny­ségekjogi kategóriái, meghatározásuk jelentéstartalma és a hozzájuk rendelt büntetési tételek ugyancsak. 1768-től a mágikus tevékenységek - miként majd az Isten ellen való vétkek is 1784-től - a bűntett helyett részben elmebajjá., részben téves képzelgéssé, részben a csalás 60 HAJDÚ L. 1985. 119-128. pp.

Next

/
Thumbnails
Contents