Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Tóth G. Péter: Szemfényvesztő idegenek a 17-18. századi Magyarországon

sal, kincsásással, pénznézéssel foglalkozott és magát táltosnak kiadva sok embert sok helyen (Tolna, Pest, Veszprém és Fejér megyében) megkárosított. A csalásban tettestársként részt vett még Sápi István kalocsai parasztember is, aki - védve magát - minden vádat Virág Jutkára hárított. Jutkát halálra ítélték, ám mivel négyhónapos terhesnek mondta magát, az ítélet-végrehajtást elhalasztották. A szülés után a bíróság hat tagja szavazott halálára, öt pedig időleges büntetésre.

53 De Mária Teréziának a mágikus tevékenységek üldözését a bíróságokról kiszorító rendeletei után is találkozunk varázsló cigányokkal. 1771-ban Székesfehérvár város törvényszékén zajlott Bertafaludy Eva kajári cigányasszony kincsásási és fajtalankodási ügyének vizsgálata, aki magát ,,tátos"-nak mondva sok embertől pénzt csalt ki.

56 1803-ban Pest vármegye hatósága Dömsödön folytatta le azt a pert a dabi asszony ellen, amelyben a vádlott magát ,,tátos"-nak vallotta. Bebizonyosodott, hogy kincset keresett és ezzel „csalta", „csábítta" a dabi lakosokat. Az etyeki elöljárókat ugyancsak meghirdetett kincskeresői képességeivel tévesztette meg. Ez utóbbiak maguk is alkalmazták a mágikus vállalkozót. A dabi asszony a fenyegetőzései miatt bukott le. Ha megharagították, és ha koldulása során nem adtak neki bort vagy enni, képes volt arra, hogy szárazságot okozzon, vihart támasszon, ha szüksége volt rá. Saját bevallása szerint eksztázisban nagy távolságokat tudott beutazni. Bánta is ezt nagyon, mert bódulatai miatt férje is elhidegüli tőle. Mindezt a bíróság részegségének és iszákosságának tulajdonította.

37 1836-ban Hódmezővásárhely mezőváros bíróságán tárgyalták özvegy Banga Istvánné magánpanaszára a Károly József felesége, Kolompár Luca ellen felhozott vádakat, hogy őt (Bangánét) varázsló beszédével, pénznézéssel, kincskereséssel rászedte. A hiszékeny asszony azt is felhozta panaszként, hogy a mágikus szolgáltatás kifizetése ellenére a kívánt hatás elmaradt, a szerelmére kiszemelt férfiember, a szomszéd nem lett Bangáné szeretője. Az uradalmi ügyész - belátva, hogy az ügy hivatalosan nem lefolytatható, a bizonyítás lehetetlenségére hivatkozva azt megszüntette, Kolompár Lucát pedig a vádak alól felmentette.

38 Nem volt viszont ennyire szerencsés kimenetelű az 1848 áprilisában Szekszárdon elfogott Kalocsai Evá és Sárközi Bábi cigányasszonyok ügye, akiket Popovics Józsefné megkárosítása miatt ítéltek el. A naiv asszony hiszékenységét kihasználva ugyanis 350 forintot csaltak el, cserébe azt ígérték, hogy a táltosok segítségével a kamrájában lévő „kazánezüst" pénzt mind kiássák és neki felveszik. Természetesen ez az ígéret nem teljesült és a pénzétől is megszabadították.

59 7. Összefoglalás A hatalom viszonya ezekhez a fenti esetekhez és életutakhoz változó volt a 17-18. század folyamán. A 17. században a boszorkányüldözés infrastrukturális hátterét - ha lehet ilyet mondani az igazságszolgáltatásról és a hivatalos egyházi, világi állásfoglalásokról —, a számosság, a sokszínűség, a mennyiségi és a minőségi különbségek jellemezték. A 18. században viszont mindezt az egységesülés, az egyszerűsödés, és a különbségek fokozatos felszámolása határozta meg. Míg kezdetben keményen büntették és a hivatalos fórumok nagyon komolyan foglalkoztak ezekkel a személyekkel, a 18. század végére inkább szabadulni kívántak az efféle ügyektől. Ez a változás összefüggésbe hozható az uralkodó, Mária Terézia pietista felfogásával, az alattvalókról való gondoskodás elvének a büntetőjogban való újon55 Magyarországi boszorkányperek. III. 1982. III. No. 51

1. 220-223. pp. 5f) KÁLLAY I. 1996. 274. p. 57 SCHRAM F. 1967. No. 48. 180-181. pp. 58 SZENTI T. 2002. No. 57. 59 SZILÁGYI M. 1987. No. 10. 510-511. pp.