Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Tamás Edit: A Tokaj-hegyaljai német telepítések a 18. században

A sárospataki uradalom területén, közvetlenül a város szomszédságában jött létre Józseffalva.

19 A város déli részébe, a Hustác és a szomszédos falu, Petrahó/Bodroghalász közé, valójában egy új városrészt alkotva települtek le az újonnan érkezettek 1785 nyarán. A település az Ujpatak nevet is fekvése által kapta, hiszen csak egy utca választotta el SárosNagy-Pataktól. Jól szervezetten telepítés történt: „Patak déli végében a Német-Országból beszivárgott Svábok számára II. József itt is eggy egész úczát épített, 's a ' gyülevész népet zsindellyel-fedett házakkal, eggy eggy pár ökörrel s mindennemű házi és gazdasági eszközökkel, mint sok más Kamarai jószágokban, itt is megajándékozta ..."

20 Józseffalvát 32 féltelekkel rendelkező jobbágycsalád alapította.

21 Nem volt egységes határa, a földjeik a pataki, petrahói, végardói határban szóródtak szét. Bár a megtelepedés 1785-ben történt

22 a 10 éves adómentességet 1786-tól számították. Az adókedvezmény és a telepítés kedvező gazdasági feltételei jómódot biztosítottak a józseffalvai lakosoknak. Betelepüléskor a falu népessége kb. kétszáz fő lehetett. A települést alapító 32 féltelkes jobbágycsalád legtöbbjének élén fiatal házaspár állt. 4 Józseffalva lakossága a velük egy időben betelepültekkel - az abaújszántóiakkal, a vencsellöiekkel (Szabolcs megyei német falu), a hosszúláziakkal - tartottak kapcsolatot. 2005-bcn Józseffalva alapításának 220 évfordulóján a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma „Zempléni nemzetiségek" címmel időszaki kiállításon mutatta be az évszázadokkal korábban letelepültek történetét, tárgyi emlékeit. A jelentősebb települések (Rátka, Hercegkút/Trautson-falva, Károlyfalva) mellett a kicsiny Józseffalva is önálló kötet megjelentetésével állított emléket őseinek. Rátka, és Hercegkút helytörténeti múzeuma - tájháza az összegyűjtött tárgyi emlékeket tárja a látogatók elé. Napjainkban a kisebbségi önkormányzatok (Rátka, Hercegkút, Sátoraljaújhely-Károlylálva, Sárospatak-Józseffalva, Rakamaz) ápolja német múltját, őrzi s adja tovább történelmi örökségét, épít kapcsolatokat az évszázados szálak újraélesztésével. IRODALOM Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XXIII. 1926. Szerk.: Dongó Gyárfás Géza. Sátoraljaújhely. Az első magyarországi népszámlálás (1784-87) 1960. Szerk.: Dányi Dezső-Dávid Zoltán. Bp. BALASSA Iván 1973. A Tokaj-Hegyaljai német telepítések történetéhez. In: Herman Ottó Múzeum Evkönyve XII. Miskolc. BALASSA Iván 1994. Sárospatak történeti helyrajza a XVI-XX. században. MiskolcSárospatak. DONGÓ-GYÁRFÁS Géza 1912. Sárospatak sváb telepesei 1794-ben. In: Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez. Sátoraljaújhely. Fata arcis Patak. 1901. [DESÖFFY] FÉNYES Elek 1851. Magyarország geographiai szótára. Pest. 19 Takács Béla közlése. BALASSA I. 1994. 31. p. 20 Sáros-Patak hajdan Szabad-Királyi, sokszor Királynéi, most Mezö-Városnak Történetei. 1818. 9-10. pp. 21 DONGÓ-GYÁRFÁS G. 1912. 71-72. pp. Dongó említett munkájában tévesen írja, hogy Trautson herceg telepíti Patak határába a svábokat. Dongó az utóneveket magyarra fordította, a családnevek írásmódját nem változtatta meg. 22 Zemplén vármegye jegyzökönyvei, 1796. 361-362. pp 23 ZL Loc. 59. No. 158. 24 TAMÁS E. 2006. 40-86. pp.