Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Forró Katalin: Vác etnikai képe a 18. században a Fehérek Temploma kriptafeltárásának tükrében

város" területére költözött a magyar népesség, az egykori magyar város területére pedig török alattvalók érkeztek, akik a török kiűzését követően távoztak a városból. Az újonnan érkező német telepesek már ebbe, az egykori „magyar városba" érkeztek. A 18. század elejére, a népesség nemzetiségi megtelepedésének megváltozása miatt a középkori városrész elnevezések - annak ellenére, hogy a városszerkezet megőrződött - már alaptalanná váltak. A belvárost alkotó két városrész neve megváltozott. Az egykori „német város" lett a Felsőváros, a „magyar város" pedig az Alsóváros nevet kapta. A belvárost délről a vár romjai határolták, északról pedig a Tabán. Az 1776-os tisztújító székre a városnegyedekből is hívtak „10-20 előkelőbb gazdát". Az irat három városnegyedet jelöl meg: a „felső magyar negyed", a „német negyed" és az „alsó negyed"."

1 Annak ellenére, hogy a felosztásból úgy tűnik, a németek egy tömbben telepedtek meg a városban, ez nem így történt. Az egyes negyedekből meghívottak névsora vegyesen tartalmaz magyar, szláv és német neveket. A magyar negyedből meghívott Zweig Ignác például 1779-ben a bíróválasztások alkalmával a németek részéről került be a külső tanácsba.

6 A városban otthonra lelt nem magyar betelepülök zöme német nyelvterületről jött, de találhatunk közöttük Európa más, távolabbi vidékéről érkezetteket is. A nemzetiségek arányát csak becsülni lehet. 1701-ben a 179 magyar és 78 német adózó családfőt írtak össze, 1703-ban pedig a 183 magyar adózó családfő mellett 66 németet.

7 Ez alapján úgy tűnik, hogy 1701-ben az adózók 30%, míg 1703-ban 26,5%-a volt német. Mivel a betelepülők hosszabb-rövidebb ideig adómentességet élveztek, ezek az arányok nem fedik pontosan a nemzetiségi összetételt. II. József 1784-85-ben elrendelte a nemzetiségek összeírását. Az összeírásnak PüspökVácra

8 vonatkozó adatait ismerjük.

9 Magyar nemzetiségű családok száma: 1101 Más nem nemzetiségű családok száma: 107 A más nemzetiségű családok közül: Osztrák 43 Bajor 4 Sváb 2 Salzburgi 1 Karinthiai 1 Szász 1 „ex imperio" 4 cseh 23 morva 12 sziléziai 4 lengyel 1 „frank" 5 horvát 3 olasz 1 ismeretlen nemzetiségű 2 5 KARCSÚ A. A. 1880/b. 108. p. 6 KARCSÚ A. A. 1880/b. 116. p. 7 KOSÁRY D. 1965. III. táblázat alapján 8 A város ebben az időben megosztott volt. A terület 7/8-ának földesura a püspök volt, míg 1/8-a a káptalané. Bár nem volt fallal körülkerítve, eredetileg földrajzilag jól körülhatárolt volt a két város. Külön városvezetéssel, külön céhszervezetekkel bírtak. 9 PETRÓCZIS. 1957. 1 15. p.