Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Forró Katalin: Vác etnikai képe a 18. században a Fehérek Temploma kriptafeltárásának tükrében

Az összeírás szerint a városban a családoknak mindössze 8,5%-a nem magyar nemzetiségű. Ez a szám aligha felel meg a valóságnak, különösen, ha meggondoljuk, a németek milyen súllyal szerepeltek a város életében. Az összeírás érdekessége, hogy a német családok magukat nem németként definiálták, hanem földrajzi hovatartozásuk szerint jelölték meg, Petróczi azt a következtetést vonta le, hogy nagy valószínűséggel csak az első generációs telepes családok említették magukat nem magyaroknak s nem nemzetiségi hovatartozásuk szerint határozták meg magukat, hanem aszerint, hogy honnan érkeztek. A városban élő másod-harmad generációs németek magukat már helybélinek, magyarnak tekintették a felmérés szerint. A vegyes nyelvterületről érkezők esetében a felmérés alapján még az sem határozható meg pontosan, milyen nemzetiséghez tartoztak, hiszen például a váci zsidók cseh, morva, sziléziai és szász területekről érkeztek.

10 Annak ellenére, hogy jelentős volt a szláv betelepülés is, a 18. században önálló etnikumként csak a németek élveztek megkülönböztetett jogokat a városban. A szláv nevű váciak a hivatalos iratokban minden esetben a magyarok között szerepeltek. Sajátos volt a váci ,,görög"-ök helyzete. Nem tartoztak egyetlen etnikumhoz, elnevezésük elsősorban görög-keleti vallásukra utalt. Vácott kereskedőként telepedtek le s 1749-ben Althann Mihály Károly püspöktől szabadalmat kaptak." Migazzi Kristóf püspök 1757-ben a görög-keleti vallású kereskedőket kivette a város irányítása alól s külön szerződést kötött velük. A német nemzetiségű váci polgárok részt vettek a város irányításában. 1741. január 5-én Püspök-Vác tanácsának választására került sor. A bíró a német Stockinger József lett, aki később is jelentős szerepet játszott a város irányításában. A németeknek külön szenátora is volt Karletzhoffer József személyében. A magyaroknak és a németeknek külön volt kisbírójuk és tizedesük is.

1

" 1743-ban újból német nemzetiségű volt Püspök-Vác város bírója, Leitner Ignác.

13 A 18. század folyamán pedig a város külső tanácsában egyenlő számban vettek részt németek és magyarok. A városra jellemző volt a kétnyelvűség. A tájékoztatásra szánt hivatalos iratokat latinról németre és magyarra is lefordították. így jártak el 1764-ben Migazzi Kristóf püspök szabályrendeletével is.

14 Dedinai Burján Sámuel prefektus rendeletét a latinul nem tudók számára magyarul és németül is előadták 1770 novemberében a tanácsülésen.

1

'

1 A németeknek saját anyanyelvű tanítójuk volt. 1742-ben Milner Andrást nevezte ki a város, hogy a német gyerekeket tanítsa.

16 1764-ben Mária Terézia fogadására készült a város. Az ,,0 fölségeik eljövetelére tett előkészületek" részletesen ismerteti az ünnepség lebonyolításának lépéseit, sőt személyre szabottan a feladatokat is. A várost kisebb egységekre - 11 részre - osztották fel, s minden egyes terület irányítására kijelöltek felelős polgárokat. A felosztásból látszik, hogy a Tabán nem volt azonos a német negyeddel, sőt a német negyeden kívül találunk egy ún. Német utcát is.

17 Az ünnepség előkészületeihez tartozott a biztonságra ügyelő katonák kiválasztásra. Katonának helyi polgárokat öltöztettek be, részletes névsorukat közli az irat. A magyar 10 SÁPI V. 1983.167. p. 1 1 KARCSÚ A. A. 1886. 73-75. pp. 12 KARCSÚ A. A. 1880/a. 89. p. 13 KARCSÚ A. A. 1880/a. 91. p. 14 KARCSÚ A. A. 1880/b. 12-13. pp. 15 KARCSÚ A. A. 1880/b. 98. p. 16 KARCSÚ A. A. 1888.4. p. 17 KARCSÚ A. A. 1880. 36-37. pp.