Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Forró Katalin: Vác etnikai képe a 18. században a Fehérek Temploma kriptafeltárásának tükrében

A váci lakosság számának alakulása városrészek szerint 1688-1808 között

4 Év Városrész Családszám Lélekszám részenként Lélekszám összesen 1688 Vác 47 235 1699 Vác 180 -900 1715 Vác 151 755 960 1715 Kisvác 43 215 960 1720 Vác 208 1040 1300 1720 Kisvác 52 260 1300 1728 Vác 293 1465 1850 1728 Kisvác 77 385 1850 1744 Vác 653 3265 3680 1744 Kisvác 83 415 3680 1757 Vác Alsóváros 2763 5590 1757 Vác Felső váró s — 2827 5590 1757 Kisvác --5590 1760 Vác Alsóváros 1 123 2850 5824 1760 Vác Felsőváros 2974 5824 1760 Kisvác -5824 1769 Vác -7189 1782 Vác Alsóváros -3524 7064 1782 Vác Felsőváros 3540 7064 1783 Vác Alsóváros — 3505 7452 1783 Vác Felső város — 30 17 7452 1784 Vác 1835 8334 1808 Vác Alsóváros — 3910 8914 1808 Vác Felső város -5004 8914 1688 és 1699 között a lakosság száma csaknem négyszeresére nőtt. Ez a növekedés nagyarányú betelepülést mutat. Ebben az időben a lakosság nagyobb része nem őslakos váci, hanem telepes. 1699 és 1715 között a növekedés üteme hirtelen lelassult. Az újjáépítő munkát a Rákóczi szabadságharc eseményei akasztották meg. A város többször cserélt gazdát s a császári támadások, majd az 1709-es tűzvész következtében újból romba dőlt. Csak a Dunaparton álló Hegyes torony maradt meg a középkori városfalból. A környék: a Naszál, Gyada és Katalina erdei adtak otthont a menekülőknek. A városban a temetetlen holttestek miatt pestisjárvány tört ki. Az újjáépítést elölről kellett kezdeni. 1712-ben Kollonits Zsigmond püspök megtiltotta a püspöki székvárosban a református vallás gyakorlását s a kitelepülő reformátusok számára a várostól északra Kisvác néven jobbágyfalut alapított. 1720-tól a lakosság számának alakulásában újból növekedést tapasztalunk. A növekedés üteme Migazzi Kristóf püspök telepítő munkája következtében gyorsult fel. Kisvác 1769-ben egyesült Váccal, ekkor a lakosság száma 7189 fö volt. 1782-től újból nagyobb ütemű növekedés tapasztalható. Nem egyenletes az egyes városrészek növekedési üteme. A város területi növekedésével párhuzamosan alakult a városszerkezet is. A középkorban a város három részre oszlott. Az északi városrész volt a „német város", délen magasodott a vár s a kettő között terült el a „magyar város". A török fennhatóság idején a városból elmenekültek a németek s a „német 4 SÁPI V. 1983. 160-161. pp.