Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

III. Új szerzemények - Szende László-Szvitek Róbert József: Szapolyai János levele Paolo Gioviohoz a Magyar Nemzeti Múzeumban

Müveiben többször ismertetett magyarországi eseményeket, ismert személyiségeket és azok tetteit. A mohácsi csata történéseit több munkájában is közölte,

4 amelyhez az adatokat elsősorban Antonio Burgio magyarországi pápai nuncius jelentéseiből és Brodarics István királyi kancellárnak a csatát követően, szeptember 10-én a pápához írt jelentéséből, valamint 1527 elején írt Mohács epistolájából merítette.

5 Az „Opera quotquot extant omnia", vagy másként „Historiarum sui temporis" című, két kötetben 45 könyvben megírt müvében c mellett részletesebben ismertette a Dózsa-féle parasztfelkelést, az 1526-1529. évek fontosabb eseményeit, az 1532. évi török hadjáratot, Grittit és bukását, az eszéki ostromot, a váradi békét, János király halálát, Buda ostromát és török kézbejutását, az 1542. évi kísérletet Buda visszafoglalására és az 1543. évi török hadjáratot. Ezek mellett több más kisebb jelentőségű magyarországi eseményről is említést tett.

6 Kőszeg 1532-ben történt ostromának eseményeit magától Jurisics Miklóstól hallotta, amikor az ostrom után személyesen beszélt vele Bécsben, ahol Hippolit Medici legátus kíséretében járt.

7 Egy másik, a haditetteikről nevezetes férfiaknak szentelt művében, az „Elogia virorum bellica virtute illustrium"-ban kortársai közül Mátyásról Pannónia királyáról, II. Lajosról Pannónia és Csehország királyáról és Ferdinándról, mint római királyról is megemlékezett. Szapolyai Jánosnak nem szentelt külön életrajzot, de Gritti működésének bemutatásakor beszél róla.

8 „Elogia virorum uteris illustrium" című írásában

9 rövid elismerésben szól Nádasdy Tamásról és Janus Pannoniusról, és szeretné őket arcképgyűjteményébe felvenni a mohácsi csatában elesett Móré Fülöppel, és a nemrégiben elhunyt Brodarics István váci, Frangepán Ferenc egri, és Statilco János gyulafehérvári püspökkel együtt.

10 A latinul olvasni és beszélni tudó Szapolyai Jánosról

11 Giovio igen jó véleménnyel volt, történetírásában a következő szavakkal jellemzi: „János király békés és kegyes lelkületű volt, erősen hajlamos a bőkezűségre és igazságosságra. Belőle ugyanis hiányzott a magyaroknál természetes katonai vitézség, mert minthogy az irodalmi tanulmányokban képezték ki, a kedvező és kedvezőtlen sorsfordulatokban nem erejére támaszkodott, hanem érett megfontolása érveire; nem is volt senki óvatosabb, sem éberebb az állam ügyeinek tárgyalásában, sem pedig, amikor teendőit abbahagyta, kellemesebb és emberibb, mint ő."

12 Müvei közül többet is ismertek Magyarországon. Verancsics Antal 1539-ben Gioviohoz írt levelében elismerően nyilatkozik annak a törökökről szóló munkájáról, amelyet olasz nyelven írt.

13 Kiváló műnek tartja, amelynek elkészítette latin fordítását, hogy Magyarországon is használni tudják.

14 1547-ben lengyelországi útja során ismerte meg Giovio történeti munkájának huszonnyolcadik könyvét, amelyről a következő évben - mai modern szóval - recenziót készített, és elküldte a történetírónak. A dicsérő szavakon túl az itáliai 4 így a Commentarii de le Cose de' Turchi (Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára (továbbiakban: OSZK RNYT) App. H. 234.) és a Vitae illustrium virorum című - 1578. évi bázeli kiadása OSZK RNYT App. II. 2563. és App. H. 2564/b. - írásaiban Szulejmán szultán bemutatásánál, valamint az Opera quotquot extant omnia - 1578. évi bázeli kiadása OSZK RNYT 2564/a. - 23. könyvében. 5 SULICÄ SZ. 1907. 95-100. pp. 6 Uo. 3-4. pp. 7 Uo. 138., 170., 174. pp. 8 1575. évi bázeli kiadása OSZK RNYT App. H. 2562., 1596. évi ugyancsak bázeli kiadása OSZK RNYT App. H. 2563. és App. H. 2564/b. 9 1577. évi bázeli kiadása OSZK RNYT App. H. 2563. 10 Brodarics István 1539 novemberében, Frangepán Ferenc 1543 januárjának végén, Statilco János 1542. április 8án hunyt el. 11 BARTAG. 1987. 197-198. pp. 12 Idézi: JÁSZA Y M. 1982. 229. p. 13 Commentarii de le Cose de' Turchi, di Paulo lovio, Vescovo di Noccra, a Carlo Quinto Imperadore Augusto című munka. 14 SZALAY L. 1860. 29-30. pp.