Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874
különösen fontos volt, mivel Ferenc József köztudottan fázós ember hírében állt, szerette a meleget. Az utcai és a vasút felöli helyiségek közé kerülhettek az illemhelyiségek és mosdók. Ebből a traktusból lehetett lejutni a pinceszintre is. Ezeknek nem volt természetes megvilágításuk, a természetes szellőzést egy kürtőn keresztül oldották meg. A pincelejáró a mai napig ugyanitt, az épület Pest felőli oldalán található. A régi királyi váró épületét nem bontották el, átalakították és a vasúti étterem nyári lugasaként szolgált tovább. Az átalakítások során magának a váróteremnek a magasságát lecsökkentették, korabeli képeslapokon egy alacsony, ercszmagasságú épület látszik az állomás mellett. Ennek két oka is lehetett. Egyrészt így kevésbé volt hangsúlyos a faépület, másrészt pedig, így összevonhatták a pcronlefedéssel. A magyar vasúti építészetben a fedett peron végén elhelyezett nyári étterem elfogadott megoldás volt. Hatvan felé esö fedett peron teteje alatt a hatvani végén is volt egy éttermi terasz, melyet kezdetben csak tartózkodóként használhattak. Ezzel az állomásépület teljesen szimmetrikus tömeget képezett. Az állomásépület felső szintjén később zsalugáterckct helyeztek el, melyek még hangulatosabbá tették az épületet. (9. kép) 9. kép Állomásépület a vasút felöli oldalról nézve. (Városi Múzeum. Gödöllő) A szegélytornyok és a királyi váró tömege ritmikussá tették az egész állomás megjelenését. A magasabb épületrészek és a királyi váró is hasonló távolságokra helyezkedtek el. A perontető pedig mindezeket összekötötte és egységes kompozícióvá tette, annak ellenére is, hogy az állomásépület és a királyi váró előtti perontető nem ért össze. Ugyancsak 1874-ben készült el az állomás közelében a gázgyár, melyet a MÁV épített. Ez a kastély és a kastélyhoz vezető utak világításáról gondoskodott. 29 29 RIPKA F. 1896. 162. p.
