Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

Az állomás harmadik fejezetben elért bővítése az utasforgalmi funkciókat egészen a második világháborúig ki tudta elégíteni. Bár az állomáson a későbbi időszakban is voltak átalakítások ezek nagyságrendje már nem érte el az 1867-1874 időszakban történt fejlesztéseket. A második világháború végén a kivonuló német csapatok robbantották fel az állomás épületet, melyet nem állítottak vissza eredeti állapotába. A királyi váróterem sem kerülhette el vesztét. A németek a pincében tárolt szenet felgyújtották és az állomásépület leégett. (10. kép) 10. kép A királyi váróterem, előterében fiákerekkel. (Városi Múzeum, Gödöllő) ÍRODALOM BERENTE István 1937. Gödöllő monographiája. Gödöllői Városi Múzeum TD. 2005.84.1 FRISNYÁK Zsuzsa 2000. Fejezetek az udvari és a kormányzati utazások történetéből. In: Vasúthistória Könyvek, Magyar Államvasutak Rt., Bp. FORCHER Adolf 1918. Visszaemlékezés mi volt és hogyan volt 50 évvel ezelőtt. In: Az ötven esztendős államvasutak. Szerk.: Halmos Béla. Bp. HORVÁTH Ferenc 1995. A magyarországi vasúti pályák építése (1827-1875) In: Magyar Vasúttörténet I. kötet. Főszerk.: Kovács László. Bp. HEGEDŰS László 1982. Gödöllő útjai, vasútjai. Gödöllő Városi Múzeum, A 99.68.1. KUBINSZKY Mihály 1983. Régi magyar vasútállomások. Bp. RIPKA Ferencz 1896. Gödöllő a királyi család otthona. Bp. Rövidítések: MÁV KI - Magyar Államvasutak Központi Irattár