Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

Innen jobbra a királyné, balra a király szobája nyílt. A váróterem három sarkában vörös selyem zsöllyék és pamlagok álltak. A király szobájában egy író- és toalettasztalt helyeztek el nagy velencei tükörrel, olívzöld préselt selyem bútorzattal, s ugyanilyen színű volt a falkárpit is. A királyné szobájában ugyanezek a bútorok voltak, de halványsárga színben. Ezek a bútorok fennmaradtak és a Közlekedési Múzeum gyűjteményét képezik, jelenleg a gödöllői királyi kastély állandó kiállításán láthatók. Ezt a bútorzatot a schönbrunni kastély raktárából válogatták ki a királyi váróterem berendezéséhez.

27 (8. kép) 8. kép Királyi váróterem bútorzata a gödöllői Kastélymúzeumban Az Ybl-féle váróterembe került a miniszterek várószobája, mely külön kijárattal rendelkezett az épület mellett húzódó fedett közlekedőre. A vasutasok részére is készült egy szoba, egyszerű bútorzattal. Ripka Ferenc leírása szerint: „... a vasúti üzletvezetők számára, kik Őfelségének Gödöllőn való tartózkodása idején az udvari vonatokon szolgálatot teljesítenek és itt töltik az éjt, hogy ha Őfelsége korán indul, idején talpon lehessenek. ,.."

28 Ők feleltek az udvari vonatért, hogy az minden induláskor rendben, tisztán, szükség esetén fűtötten álljon a királyi pár rendelkezésére. Ilyen pozícióba a legmegbízhatóbb, nagy tapasztalattal rendelkező vasutasok kerülhettek. Az épület részben alápincézett. Az épület két kéménye központi fűtésre volt csatlakoztatva. A szénleadó nyílásokat a város felőli bejárat mellett lévő ablakok alatt alakították ki. Ezek a nyílások biztosíthatták a pincehelyiségek szellőzését is. Az épület fűtése 27 FRISNYÁK Zs. 2000. 63. p. 28 RIPKA F. 1896. 159. p.