Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

Az új királyi váró már magában foglalta az összes udvari funkciót, s ezzel az állomásépülettől teljességgel függetleníteni lehetett. Ez lehetőséget biztosított arra is, hogy az épület a kastély kezelésében álljon. Ezt bizonyítja, hogy az épület külső nyílászáróin redőny készült. Amikor az állomás használaton kívül volt, ez védelmet jelentett az épületnek és a benne elhelyezett berendezési tárgyaknak. A kúriáknál kisebb alapterületű, földszintes épület tömegalakításával a kétszintes szegélytömbös állomásépület magasságát éri el, a belső terek nagy belmagassága és a nagy tetőfelépítmény által. Az épület terei funkcionálisak, térszervezése egyszerű és világos. Az épület tengelyét a vasút és a város felé nyíló bejáratai adják. Ezt a tengelyt hangsúlyozza a három tengelyes homlokzati kiugrás, középső tengelyében a kétszárnyú ajtókkal. A homlokzati nyílászárók méretrendje azonos, az épületen körbefutó főpárkány a középső tömegen osztópárkányként fut a vasút felőli oldalon, ezen fekszik a bejárati ajtó feletti timpanon. Az épület középső tengelyének traktusa a tetőszerkezet kiemelésével, a tetőszerkezet gerincével is kihangsúlyozódik. A város felőli oldalon négy jón oszlopon fekvő előtető alá tud az udvari kocsi felhajtani, mely a terepszinthez mérten kis mértékben van kiemelve. Ez a megoldás a gyors és kényelmes közlekedést tette lehetővé. Az épület padlószintje a peron szintjével egyezik meg, ezért a királyi udvartartásnak lépcsőt csak a vonatról leszálláskor kellett használnia. Az épület vasút felőli oldalán könnyed öntöttvas pilléreken fekvő perontető állt, mely az oldalhomlokzatokon egészen az utcai homlokzatig futott előre. Ez alól a perontető alól nyílt mindkét oldalon egy-egy mellékbejárat. Kedvező időjárás esetén az udvari vonat nem a kitérőben lévő fogadóvágányon, közvetlenül az épület előtt állt meg, hanem az állomás átmenő vágányain. A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek a vasúti szerelvény és az épület bejárata közé. A piros szőnyegnek mindig a király termes kocsijának ajtajánál kellett lennie.

26 A király vasúti kocsija, az épület és az udvari fogat egy tengelyen voltak. A vasút felől az udvari vonaton érkezők a tágas váróterembe leptek. (7. kép) 7. kép Váróterem a királyi váróban