Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

jól látszódik a közlekedési rendszer. A váróterem bejáratán kívül a váróterem mellett mindkét oldalon el lehet közlekedni a város felé. A váróterem a perontető oldalhomlokzatainak megfelelően mélyen üvegezett ajtókkal zárul, valamint az épület oldalhomlokzatain a középső traktusban is mélyen üvegezett felületeket találunk. A váróterem környezetében ábrázolt kerítés anyaga nem azonosítható be pontosan. A tervrajzokon szereplő kovácsoltvas kerítés, illetve a fényképen megjelenő fa léckerítés szerkezeti struktúrája hasonló, a pontatlan ábrázolás miatt a fényképen szereplő fa léckerítést tekintem megvalósult állapotnak. A képen jól látszik, hogy ebben az időszakban az állomás környezetében nincsenek épületek, a településtől és a királyi kastélytól is távol helyezkedik el. A váró épülete körül erdős területek jelennek meg. Magában az állomásépületben is elhelyezésre kerültek az udvari utazások funkciójához szükséges helyiségek. Az épület Pest felőli végének földszintjéről megmaradt ábrázolás szerint

21 itt volt az udvari személyzet váróhelyisége. Ez az állomásnak a királyi váróterem felé eső vége, ami közvetlen kapcsolattal rendelkezett a vasút felé, illetve ablaka a királyi váróra nézett. A rajzon szürkével ábrázolt falszerkezetek az eredeti állomásépület meglévő szerkezetei. Jól kivehető a szegélytömb kiugrása. A várónak nincs kapcsolata a vasútállomással, csak a város oldal felőli további helyiséggel. Az épület későbbi fényképein látszik, hogy a Pest felőli szegélytömbnek van kijárata az utca felé, valószínűleg ez a kijárat egyidős az épület toldásával. Ez a földszinti traktus önálló, az egyéb vasúti területektől független rendeltetési egységet képezhetett. A királyi váróterem ezzel védettebb helyzetbe került, az állomás utasforgalmától el lett választva. A helyiségek egyedi kályhafűtéssel vannak ellátva. Harmadik fejezet: 1874 A gödöllői állomás következő nagy átépítése 1874-ben készült el.

22 Ekkor adták át az Ybl Miklós tervezte királyi várótermet, mely az első királyi váró Pest felőli oldalán épült meg. Ez az elhelyezés biztosíthatta, hogy az építkezés alatt az udvari forgalom zavartalanul folyhasson tovább. A város fejlődése miatt egyre élénkebbé vált a társadalmi élet. A nyári időszakra egyre többen költöztek ki Pestről gödöllői házaikba. A fővárosiak elsősorban a vasútállomás környékén kerestek lakást, hogy az minél közelebb legyen az állomáshoz. Kezdett betelepülni a vasút környéke.

23 A férfiak innen ingáztak be munkahelyeikre. Ok nem sokat lát21 MÁV KI Központi tervtár iratai 67/H cs. 22 RIPKA F. 1896. 159. p. 23 A vasút körüli benépesedés ebben az időszakban csak elkezdődik, de a forgalmat folytonosan növeli. 5. kép A gödöllői királyi váróterein litográfiája (Városi Múzeum, Gödöllő)