Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874
távolabb helyezték, hogy az ne közvetlenül a királyi váró mellett foglaljon helyet. Jelentősen megnövekedett Pest felé az állomás területe. Elrendezésében is egy sokkal szellősebb, tágasabb tér alakult ki. A bővítéssel lehetőség nyílt arra, hogy az állomáson mozdonyokat is tároljanak, illetve igény szerint a fordító koronggal azok menetirányát is megváltoztassák. Az állomásnak ebben a végében került kialakításra egy vízállomás is. Bár a terveken egy második vízállomás is szerepel, ez ebben az időszakban nem épült meg. A vasútállomás forgalma élénkült, amit már nem csak gödöllői lakosok és az udvari utazások, hanem az idelátogatók és a környékbeli települések lakói is okoztak. Megváltozott a forgalom struktúrája is. Korábban csak átmenő forgalom volt, de a fejlesztések lehetővé tették a Gödöllő és Pest közötti forgalmat. Megindult a menetrend szerinti udvari forgalom is. A megnövekedett forgalom érdekében jelentősen kellett az állomás kapacitását is növelni, de az állomásközi forgalom továbbra is egy vasúti pályán folyt. A pauszrajzokon az epületek előtt csak három sínpárt jelölnek, az állomás helyszínrajzán azonban négy sínpár található. Ennek magyarázatát abban látom, hogy a királyi váró terveit a pályarajzokra helyezve készítették el, a pausz terjedelme egyszerűen ennyit engedett meg. Ezeken a terveken megjelenik a nyilvános mellékhelyiség. A favázas épület deszkaborítású, külön férfi és női oldallal. Megközelítésük vasúti területről történt, az építmény két oldaláról. A női oldalon egy helyet, a férfi oldalon egy helyet és egy vizelde falat találunk. A vasút felőli belátást deszkakerítés akadályozta meg. A szennyvizet a város felőli oldalon egy szennyvíz aknában gyűjtötték. A vasúti forgalom növekedése miatt még ebben az építési fázisban bővítésre került maga az állomásépület is. Ennek első ábrázolása szintén egy vasúti helyszínrajzon jelent meg. 17 A terven a következő felirat olvasható: „A veressel ábrázolt építmények költségei az 1873-ik évre előirányzott összegből fedezendők.". E szerint a két saroktornyos állomásépület 1872ben már állhatott, de a bővítés pontos dátumát nem ismerjük. Az előző tervhez képest az eredeti állomásépület és az első királyi váró közötti távolság megegyezik, ami jelentheti azt is, hogy a királyi váró megépítése után került az állomásépület kibővítésre. A váró közelsége miatt azonban valószínűbb, hogy az állomásépület bővítése a vasútállomás bővítésével egy időben készült el, esetleg valamilyen pótlólagos pénzügyi keret felhasználásával. Ezt igazolhatja, hogy az utasforgalom mellett a megnövekedett vasútüzem is több embert kívánt, amit a régi épület nem tudhatott ellátni. A forgalmi szempontok mellett a vasútnak egy reprezentatívabb épületre is szüksége volt, mivel az állomáson az udvari forgalom mellett egyre nagyobb számban fordult meg a vezető magyar értelmiség is. Építészetileg is kedvezőtlenül hathatott egy kis földszintes épület. Az állomásnak ebből az időszakából származik egy fényképfelvétel 18 , mely Pest felőli irányból mutatja az ideiglenes királyi várót és kibővített állomásépületet. (4. kép) A két épület vasút felőli homlokzati síkja megegyezik. A váró előtt fedett perontető volt, mely a vasúti sínekig tartott. Ez mindkét végén zárt, a váróteremmel való csatlakozásán kívül, mélyen üvegezett felületekkel határolt. A zárt perontető falai sokkal mívesebb osztással rendelkeztek, mint az állomásépület egyszerű kazettás nyílászárói. A sín felőli nyitott oldalon kívül három kijárata van, kettő közvetlenül a város felé, itt kilépve a tető alól pergola alatt lehet a váróterem mellett az épület elé eljutni. Ennek a pergolának a tartópillérei jelennek meg az épület mellett a helyszínrajzi ábrázolásokon. A harmadik kijárat magába a váróterembe vezet, mely egy helyiségből állt. Ezt használta a királyi család és az idelátogató magasrangú vendégek. A fa épület belső tereit fehér kárpit borította s világoskék bútorzata 17 MA V KI Központi tervtár iratai 67/H cs. 18 MÁV KI Központi tervtár iratai 67/H cs.
