Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

Második fejezet: 1868-1874 A vasúti forgalom az államosítással hirtelen megnövekedett, az átszervezéseknek köszönhetően. Megkezdődött a Pest-Hatvan-Salgótarján (Nógrád m.) vasútvonal törvényben szabályzóit átépítése.

16 Ebben az időszakban épül meg az első királyi váróterem. Ennek a váróteremnek legkorábbi ábrázolása a MÁV Központi Irattár Központi tervtár irataiban 67/H cs.-ban, a gödöllői vasútállomás vasúti helyszínrajzán található meg. A terv valójában három külön tervlapból áll, két pausz- és egy helyszínrajzból. Az első pauszon „Station Gödöllő" felirat alatt az állomás és a királyi váró alaprajza található, főbb méreteivel és az indóháztól való távolságával. A későbbi időszakban is a fejlesztéseknél megszokott módon, a királyi váró piros jelöléssel, mint új építés. A királyi váró egy zárt helyiségből, egy fedett peronból és a város felé egy előtetőből állt. A zárt pavilon lehetővé tette, hogy a királyi családnak és az udvari vendégeknek a továbbiakban ne a szabad ég alatt kelljen várakozniuk a vonatra. A fedett peron pedig biztosította rossz időjárási körülmények között is a kényelmes ki- és beszállást, figyelembe véve, hogy az udvar elsősorban őszi időszakban használta a kastélyt. Az állomásépülethez továbbra sem csatlakoztattak perontetőt. (3. kép) 3. kép A gödöllői állomás helyszínrajzi vázlata az első királyi váróval A másik pauszrajz az öntöttvas kerítéselemek részletét és a kerítés elhelyezés méreteit tartalmazza. A terv szerint ez az öntöttvas kerítés választotta volna el a városi és vasúti területeket, az állomásépület pesti oldalán. A kerítésterven Pest 1869. június 30. dátum szerepel. A vasúti helyszínrajzra vezették rá az első királyi váró tervét, ami a gödöllői vasútállomás egy igen komoly fejlesztését is tartalmazza. A korábbi egy mellé további három sínpár került. A királyi váró építése miatt a teherszállítás, árufuvarozás funkcióit az épülettől 16 1868. évi XLIX. törvénycikk a vasutak és csatornák építésére felvett kölcsön hovafordításáról