Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

2. kép Északi Vasút másodosztályú tipusépületének alaprajza zetessége, külföldön és a külföldi érdekeltségű mangántársaságoknál inkább téglahomlokzatokat alkalmaztak. Az épület oromfalain a tetőtérnél ikerablakos bevilágító készült. A másodosztályú épületben nem volt - sem a lakásokban, sem az utazóközönség részére - illemhely, ebben az időszakban az Északi Vasúttársaságnál csak az első osztályú épületekben valósult meg, a legkorábbi helyszínrajzon az épület környezetében sem ábrázolják. Az indóház Pest felé eső oldalán két raktárépület állt. Ezeknek a raktárépületeknek a típustervei a MÁV Központi Irattárának gyűjteményét képezik. A raktárak szerkezete fa gerendaváz, külső oldalukon deszkaborítással. Az épület padozata szintén gerendavázon fekszik. Ez a szerkezeti megoldás megakadályozta a nedvesség felszívódását, és a padozat átszellözését is biztosította. Ezzel lehetőséget adott mezőgazdasági termények megfelelő tárolására. A két raktárépület között volt rakodórámpa, ami a vasútnak a kori szakaszában az áruforgalom jelentőségét hangsúlyozza. Az állomás Pest felöli végén egy közút haladt keresztül, az átkelőnél vasúti őrházzal. „...Kezdetben igen ritka volt a vasúti forgalom.... ...Reggel nyolckor indult egy személyvonat Budapestről Salgótarjánig; Ugyanez a vonat este 7 órakor visszaérkezett Budapestre; Este 10 órakor ment egy vegyesvonat Budapestről Hatvanig, mely reggel 7 órakor visszatért Budapestre. ... ...Tehervonatok csak éjjel közlekedhettek, naponta egy-egy vonat a Budapest-Salgótarjáni irányba és vissza. Ez a primitív közlekedési téma az államosítással rögtön megszűnt. A forgalom hamarosan növekedett....