Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874 Beciő Gergely A gödöllői vasútállomás cs a királyi váró történetét mind az Északi Vasút, mind a gödöllői királyi kastély történetével foglalkozó munkák csupán érintőlegesen dolgozták fel. A gödöllői vasútállomáson ma is álló, Ybl Miklós által tervezett királyi váró épületének terveit nem ismerjük, keletkezésének körülményeire és magára az épületre vonatkozólag azonban számos forrással rendelkezünk. Ezek között két forrás is említést tesz arról, hogy a ma ismert királyi váróterem előtt egy ideiglenes fa építmény szolgálta a gödöllői udvari utazásokat. Kutatásaim során figyelmem erre a fa királyi váróépületre irányult, de a fellelt adatok alapján keletkezése, a vasútállomásnak és magának a vasútnak a fejlődése olyan szoros és külön nem választható egységet alkotnak, hogy ez utóbbi témát is érintettem. Az állomás történetét számos összefüggésben nem elemeztem, így például a királyi kastély vizsgált időszakban történt átalakításainak és használatának az állomás fejlődésére gyakorolt hatását. Ezek számos újabb érdekes részletre deríthetnek fényt, ezért ennek a kérdésnek a vizsgálatával a későbbiekben kívánok foglalkozni. A rendelkezésemre állott forrásanyag nem tette lehetővé, hogy a teljesség igényével készítsem el dolgozatomat. A feltárt adatok rávilágítanak arra, hogy az udvari utazások a magyarországi vasútépítés korai szakaszában is szoros összefüggéseket mutattak a gödöllői vasútállomás fejlődésével. Mindemellett munkám során csupán figyelemfelkeltő dolgozat elkészítésére vállalkoztam. A gödöllői királyi udvartartás és az udvari utazások Ferenc József és Erzsébet királyné első magyarországi látogatására 1857. május 4-én gőzhajóval érkezett.

1 Ezen az első közös országjárásuk alkalmával is használták már a magyarországi vasúthálózatot. A vasút jelentőségét mutatja, hogy Ferenc József Nagy váradon (Bihar m.) - ma Oradca (Románia) - ünnepélyes keretek között elhelyezte a Tiszavidéki Vasúttársaság indóházának alapkövét. A politikai helyzet enyhülésével az uralkodó egyre többször jött Pestre (Pest m.) és utazásaihoz már a vasutat használta. Az osztrák-porosz háború idején feleségét és gyermekeit a Bécsnél (Ausztria) biztonságosabb Budára küldte. A háborús helyzet válságosra fordulásakor pedig meghagyta Erzsébet királynénak, hogy ha menekülniük kell Budáról, akkor azt vasúton tegyék. A gödöllői uradalmat a kastéllyal együtt az országgyűlés 1868. évi V. törvénycikke alapján a királyi koronái javak közé felvették,

2 ez azt jelentette, hogy a magyar állam tulaj1 A Pestes Becs közötti vasúti összeköttetés 1851-ben készült el. HORVÁTH F. 1995. 131. p. 2 1868. évi V. törvénycikk a gödöllői uradalomnak megvételéről és a koronái javak állományába sorozásáról. 1. § A magyar koronái javak után a megszüntetett úrbériség váltságdíja, valamint a szőlődézsmaváltság és egyéb államjavak értékesítése lejében befolyt pénzösszegek egy részén megvett, és a Gödöllő mezőváros. Kerepes. Dány és Isaszeg helységek határaiban fekvő majorsági birtokokból s ezek tartozmányaiból, továbbá: az egerszegi, besenyői, babati, szent-györgyi, nyíregyházai, szent-királyi és kis bagi pusztákból álló gödöllői uradalom, a fennálló hazai törvények, jelesül az 1439: XVI. tc. 1. íj cs az 1514: I. és II. törvénycikkelyek értelmében, O császári és Apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb megegyezésével, az elidegeníthetetlen magy. királyi koronajavak állományába felvétetik, és ezen minőségben beczikkelyeztetik.