Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - G. Merva Mária: Fessier Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

szempontjából. Rávezették a fiatalembert, hogy van egy világi bölcsesség, melyhez nem a határozatlan rajongáson, hanem a határozott akaraton át vezet az út.

9 1774. július 9-én tette le ünnepélyesen a fogadalmat Móron, ezen édesapja nem lehetett jelen, mert egy hónappal korábban meghalt. A fogadalomtétel után rögtön, még július hó folyamán a besnyöi zárdába került azzal a céllal, hogy minél jobban hozzánevelödjön rendjének szelleméhez, mielőtt rendi iskolai tanulmányait megkezdi. 1774 júliusától 1775 szeptemberéig volt a besnyöi kapucinusoknál. Bcsnyöre Grassalkovich Antal gróf telepítette a kapucinusokat 1763-ban. A Gödöllő melletti besnyöi pusztán egy régi templom helyén emelt először egy kis loretói kápolnát, majd alsó és felső templomból álló nagy barokk templomot. A grófi család kriptáját is az alsó templomban helyezték el. Feltűnő, jól látható helyen áll a templom és a kolostor, az Aszód felé vezető országút melletti kanyar dombján. A loretói kápolna alapjainak ásásakor egy kis, csontból készült Mária-szobrocskát

10 találtak, ami aztán híres búcsújáró hellyé tette Besnyőt, neve is ezután változott Máriabesnyőre. Egyre több hívő érkezett, az emberek hittek a besnyöi Mária csodatevő, gyógyító erejében. A templom működtetésére, a búcsújárások szervezésére, lebonyolítására, a zarándokok lelki szolgálatára telepítette a kapucinus szerzeteseket Besnyőre 1763-ban Grassalkovich Antal.

11 Mivel a koldulórendi kapucinusok vagyonnal nem rendelkezhettek, alamizsna címén a gróf ellátta őket a szükséges élelmiszerrel és tűzifával. A szerzetesek rendszeresen misét mondtak az alapítóért és családjáért. Mivel Besnyő akkor teljesen lakatlan puszta volt, Grassalkovich a kolostor mellé hét házat építtetett, melybe uradalmi cselédeket költöztetett azzal a feladattal, hogy a szerzetesek segítségére legyenek a templom és zárda tisztántartásában, a búcsúsok elszállásolásában, de szigorúan megtiltotta az italmérést a templom közelében. 1771 szeptemberében - nem sokkal Fessier érkezése előtt - nyilvánították formális konventté, azaz rendesen megalakult kolostorrá, szerzetesteleppé a besnyöi intézményt. Fessier érkezésekor már 16 szerzetes élt a kolostorban.

12 Annyira elterjedt a Mária-kultusz, a helybeli és szomszéd falvak lakosai olyan nagy számban jöttek, annyira emelkedett a gyónók száma, hogy a tartományfőnökség kénytelen volt az atyák számát emelni. „1767-ben 6, két év múlva már 10, sőt később 11 páter munkálta Besnyőn s szükség szerint a környékbeli plébániákon a lelkek üdvét."

13 A besnyöi Mária-szobor nagy kultuszának kialakulásához hozzájárulhattak az atyák is, hiszen köztudottan a kapucinusoknál a legnagyobb az ereklyetisztelet. Az alapító gróf, aki hatalmas és kiterjedt birtokain 33 templomot építtetett,

14 jól felszerelte az általa alapított, épített vagy helyrehozott plébániákat, gondoskodott a beren9 KOSZÓJ. 1923. 110-11. pp. 10 A kegyszoborról lásd MAROSI E. 1991. 43-45. pp..,li98 1 1 A latin nyelvű alapító oklevelet, melyet Bécsben 1763. október 27-én keltezlek, gróf Grassalkovich Antal, a kapucinus tartományfőnök és a rendi kormánytanács tagjai írtak alá és pecsétjükkel hitelesítettek. A gróf királyi jóváhagyásról is gondoskodott, a Consensus Regiust 1771. július 19-én Bécsben írta alá sajátkezüleg Mária Terézia és nagy függőpecsétjével is ellátta. Mind az eredeti alapító okirat, mind a Consensus Regius a Kapucinus rend tula|donában van. A királyi jóváhagyás hiteles magyar fordítását, ami szintén a rend tulajdonában található, közli EÁBADI K. 2003. 70-73. pp^ 12 Fessier írja ezt a számot az önéletrajzában. (Lsd. ABAFI L. 1878. 621. p.) Bár Grassalkovich a végrendeletében még csak II barátról tesz említést „Ebben már-is 11 Capucinus vagyon", s a végrendelet 1771-ben, Fessier érkezése előtt 3 évvel íródott. (Grassalkovich A. gróf végrendelete. Közli: Marczali Henrik. Codicillus Teslamenti mei Anno 1771. Die 15-a Januarii conditi. Gödöllő és Vidéke. 1898. ápr. 17. 134.) A besnyöi História Domusból világosan kiderül, hogy 1774-ben 11 kapucinus barát, Fessleren kívül 1 klerikus (katolikus papnövendék) és 4 laikus (fogadalmat tett, de pappá nem szentelt) testvér élt a besnyöi kolostorban. 13 BARTAL I. 1929. 57. p. 14 BARTAL I. 1929. 23. p.