Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Vanitatum vanitas. Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Peterdi Vera)

s bár lenyűgözően gazdag tudományos munkásságában,

4 társadalom- és művelődéstörténeti írásokkal, ipartörténeti elemzésekkel, település- és helytörténeti feldolgozásokkal, néprajzi, művészet- és gazdaságtörténeti, történelmi és tudós portrékkal egyaránt találkozunk, bizonyítva sokoldalúságát, elkötelezve magát a téma mellett végig hü maradt az üvegmüvesség kutatásához. Kandidátusi (1990), majd habilitációs egyetemi magántanári (2002) disszertációi

5 a szakterületen belüli korszakos és tematikus specializálódását

6 mutatják, továbbá bizonyítják igényét saját mércéjének folyamatos emelésére. Ez különösen annak a megállapításnak a fényében dicséretes, amelyet kandidátusi védésén, 1988-ban tett egyik opponense, Heckcnast Gusztáv, az azóta elhunyt jeles ipartörténet-kutató: „amit mint az új, generációváltó nemzedék egyik oszlopos tagja, Veres László tud, lebilincselő; amit még meg kell tanulnia, az lényegtelen, pusztán részletek pontosítása, finomítások..." Ezeket, a részben új forráskutatásokon alapuló kiegészítő és felülvizsgáló kutatásokat végezte cl, s jelentette meg résztanulmányok formájában a szerző az elmúlt mintegy két évtizedben. 2006-ra elérkezettnek látta az időt mindezen pontosítások szintetizáló, összegző közzétételérc. A Miskolcon kiadott kötet előszavában ezt a célt ő maga így fogalmazza meg: „Ez az összegzésre törekvő feldolgozás a kárpát-medencei üvegmüvesség történetének bemutatására törekszik. Az írott források megszólaltatásán túl célkitűzése az is, hogy a jelenlegi országhatárokon túli területek emlékanyagát számba véve, tipologizálva állapítson meg általános érvényű összefüggéseket. A feldolgozás a hagyományos, XVI-XIX. századi technológiájú üveggyártás vizsgálatát végzi a XIX. század végéig, amíg az üvegiparban a gépi berendezéseket alkalmazó üvegkészítés általánossá, meghatározóvá vált."

7 (2. kép) Veres László e témában írt könyveit és tanulmányait már az 1970-es évek óta nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A meggyőzően információgazdag, interdiszcipli4 1975-2007 között a rendelkezésemre álló adatok szerint 13 önálló kötet, 118 tudományos cikk és tanulmány, 9 népszerűsítő könyv, 77 népszerűsítő cikk, 64 kötet szerkesztése fűződik a nevéhez! 5 Kandidátusi disszertációja: „Magyarország 16-19. századi parasztüvegei". Nyomtatásban megjelent: Studia folcloristica et ethnographies 28. 1991. Debrecen. Habilitációs dolgozata: „A Bükk hegység hutatelepüléscinek történeti néprajza". Megjelent 2003-ban önálló kötetként Miskolcon a következő címen: „A Bükk hegység hutatelepülései" - Ezek a dolgozatok alapvetően néprajzi témák, komplex történeti megközelítésben. 6 A parasztüvegeken és a Bükk hegység üveghutáinak és hutatelepüléseinek történetén kívül szorosan vett üvegtörténeti kutatási témái még: az üveghuták felvevőpiaca, az üvcgkereskedelem; az üveghuták tulajdonviszonyai és munkásállománya; Sovánka István üvegei; valamint maga az üvegkutatás története. Érthetően nagyon fontos szakmai tevékenységnek tartja ezen témakörökben rendezett kiállításait is. 7 Az. ismertetendő könyvre való hivatkozás a továbbiakban: Üvegmüvességünk... 2006. 8. p. 2. kép Pálinkásbutykos, XVIII. század közepe, Erdély Déri Múzeum, Debrecen (Fotó: Kulcsár Géza)