Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - Vanitatum vanitas. Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Peterdi Vera)
Vanitatum vanitas Veres László: Üvegmüvességünk a XVI-XIX. században Miskolc, 2006. Szerk.: Viga Gyula Peterdi Vera A keresztény vizuális művészet egyik fontos, 17. századhoz kötődő vanitas-szimbóluma az üveg. Ez a szimbólumrendszer mindenki számára könnyen értelmezhető jelképként magát a törékenységet megtestesítő üvegtárgyakat használ képi motívumként az akkoriban rendkívül népszerű csendéleteken, annak bizonyítására, hogy a földi életben - szemben az örök túlvilágival - minden múlandó és hiábavaló. Megjelent most egy kötet, amelynek forrása, témája ugyanez a csodálatos mesterséges anyag. írója éppen „az örökkévalóságba' 1 , a múltból a jövőbe akarja átmenteni szimbolikusan a belőle készült tárgyakat. Engem meggyőzött arról, hogy ez lehetséges. A MAMUTT-tagok többsége számára nem ismeretlen Veres László neve - hisz alapító és vezetőségi tagja a Társulatnak -, s barátságos, mindig segítőkész személyisége. A Történeti Muzeológiai Szemle 2003. évi kötetében egy nagyszabású tanulmányt is olvashattunk tőle, amely elárulja a szerző speciális szakmai irányultságát is, elfogadott terminussal az ún. parasztüvegek kutatását, amely részdiszciplína mára már összeforrt nevével. 1 (1. kép) Az üvegművesség, a múzeumi üvegtárgyak hazai és külföldi szakemberei, valamint szűkebb pátriájának, Miskolcnak kutatói, egyetemi polgárai előtt azonban Veres László neve évtizedek óta közismert, s egyet jelent a felkészültséggel, az igényességgel, a korrektséggel és nem utolsósorban a szorgalommal. Bizonyítja ezt egész eddigi szakmai munkássága. Az 1950-ben született kutató 1975ben végzett történelem-német-néprajz szakon a debreceni egyetemen - szakpárosításaival eleve jól megalapozva történészi-muzeológusi-nyelvi tudását. Igen hamar, már a következő évben doktorált, dolgozata: A diósgyőri koronauradalom története 2 , gazdaságtörténeti elkötelezettségét mutatja. Ekkor már két éve annak a miskolci Herman Ottó Múzeumnak az alkalmazottja az üveg és a kerámia gyűjtemények kezelőjeként, amelynek jelenleg ö az igazgatója. Muzeológusként kezdett üvegtörténcttel foglalkozni. Első publikációja is ebben a témakörben jelent meg 1975-ben 3 , 1 VERES L. 2003. 5-37. pp. - érdekes módon ez a tanulmány nem szerepel a kötet bibliográfiai jegyzékében. 2 VERES L. 1977. 36-42. pp. - 1982-ben azután irt a diósgyőri kutrolf töredékekről is. 3 VERES L. 1975. 58-62. pp. Önálló kötetté szerkesztve is megjelent 1978-ban, bővített kiadásban 1995-ben. /. kép Palackok, XVII-XIX. század, Észak-Magyarország MNM Rákóczi Múzeuma, Sárospatak (Fotó: Kulcsár Géza)
