Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
IV. Kiállítások - Némedi Csaba: Egy '56-os kiállítás születése. A „Sorsfordító napok - A vízügyek és Esztergom a forradalom sodrásában" című kiállításról
Mindhárom terem berendezését úgy alakítottuk ki, hogy az eredeti források hatását a látogatók érzékszerveit „bombázó" látványok és hangok erősítsék. A kiállítás központi részét az esztergomi események során kulcsszerepet kapó Sötétkapu „kicsinyített változata" képezte, mely gipszkartonokból felépítve húzódott végig a kiállítótér közepén. Mindegyik terem igyekezett visszaadni az adott kor légkörét, így különböző hangeffektek, ismert dallamok idézték fel a tablókon visszaköszönő kor hangulatát. Az ötvenes évek termében mozgalmi dalok, indulók szolgáltak zenei aláfestésként, az 56-os teremben a forradalom zenei szimbólumává vált Egmont-nyitány egészítette ki a korabeli rádiófelvételeket. Az utolsó teremben a Kádár-korszak furcsa kettősségére hívtuk fel a figyelmet, amikor a 60-as évek slágerét (Csinibaba) bilincskattanással és zárkaajtó hangos nyikorgásával, becsapódásával párosítottuk. A legmegdöbbentőbb hatása - elsősorban az '56-os forradalmat Esztergomban megélők számára - a Sötétkapunak volt. Még csak a festetlen gipszkartonok álltak a helyükön, amikor a forradalom idején gyerekként az eseményeket szemlélő Kókay Krisztina képzőművész elhozta a kiállításba betervezett műveit. Ekkor szembesültem először azzal, hogy mit is jelenthet egy ilyen helyszín újjáteremtése egy kiállításban. A művésznő, arcát kezei közé temetve, azonnal felfogta és megértette ennek a helynek jelentőségét. A későbbiek folyamán többször ismétlődtek meg hasonló jelenetek, amikor még élő szemtanúk léptek a megépített Sötétkapu falai közé. A Sötétkapu bejáratával szembeni falon a Bazilika melletti szemináriumi épület képe volt látható, előterében egy T-34-es tankkal. Magában az alagútban gépfegyverek hangja, fegyverropogás, rohanva menekülő emberek lépteinek zaja hallatszott... Újjáéledt 1956. október 26-a. (3. és 4. kép) 3. kép: A Sötét-kapu bejárata a kiállításban, az áldozatokra emlékező tábla másolatával (Fotó: Benedek Attila)