Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

IV. Kiállítások - Huszár Zoltán: Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak

kozását, amely az idők során filmbirodalommá nőtte ki magát. „A budapesti mozis, aki Németországban filmproducer lett" nagy utat járt be addig, amíg több, mint 100 filmet gyártott. A „Real Film GmbH" fogalom lett a németországi filmgyártásban. 2000-ben életművéért elnyerte a Német Filmfődíjat. Trebitsch szerint: „Az életet csak a múltba fordított tekintettel érthetjük meg. De élni arccal előre kell. " Vándor Tamás (1932-) '56-os „Menekült, aki autóstoppal járta be Európát." Utazásairól képeslapokat küldött magyarországi szeretteinek, kamerája pedig számtalan úti élményt rögzített, amelyeken gyakran látható az útitáskájára varrt magyar zászló. Németország befogadta a pécsi fiatalembert. Beilleszkedését megkönnyítette számára, hogy gyerekkorában a baranyai óbányai svábok dialektusát jól elsajátította. A nagypolgáriértelmiségi család fia, pszichológiai tanulmányait doktori fokozat megszerzésével egészítette ki. Felesége a saarvidéki Christa Engelt lett. Mindezek után 1 1 év múlva Vándor Tamás feleségével és Németországban született leányával visszatelepült Magyarországra. Kevés hozzá hasonló életút lehet a két ország kapcsolatában, hiszen nem túl gyakori eset, hogy a honvágy az 1960-as évek Magyarországára valakit Nyugatról hazahívjon. E nem mindennapi élettörténetet Vándor Tamás ma már etnográfus muzeológus leánya, Vándor Andrea mutatja be alapos családi és szakmai dokumentációval. Fogarasi György (1948-) tipikus példája az 1970-es években az NDK-ban a „szocialista barátság" jegyében munkát és szerencsét próbáló magyar fiataloknak. „A szerződéses munkavállaló az NDK-ban, aki motorkerékpárral fedezte fel Németországot. " Fogarasi 1971 októberében érkezett meg 250 társával Karl-Marx-Stadtba. A munka mellett ott vásárolt MZ motorjával szabadidejében állandóan úton volt. A németekhez alig-alig talált igazából kapcsolatot. „Fogarasi nem érzi magát éppen rosszul Németország keleti részében, de igazán jól sem. " Úgy véli, magyarként soha sem illeszkedhet be. Ezért aztán a hároméves munkaszerződését nem hosszabbította meg. A magyarországi svábság több évszázados történetét fogja át Müller Adámné (Elisabeth Müller) ( 1920—) életútja. A 86 éves sváb parasztasszony ma is szellemi és fizikai frissességnek örvendve mondta el élettörténetét, annak aprólékos részleteit, korántsem lényegtelen epizódjait is. A család ősei a 18. századi „Schwabenzug nach Ungarn" keretében érkeztek Magyarországra. Müller Adámné (Pelcz Erzsébet) élete két baranyai sváb faluban Magyarmecskén és Mecseknádasdon - pergett lc. Mégis e viszonylag szűk lokális térben minden 20. századi történelmi fordulattal találkozott. A 17 évesen házasságot kötött leány férje tehetős családjához költözött, ahol a sváb paraszti élet minden részét megtapasztalhatta. A „schwäbische Flcis, Ordnung und Sauberkeit" („a sváb szorgalom, rend és tisztaság") évszázados munkakultúrája, mentalitása határozta meg életét. És persze az a mély vallásosság - erre enged következtetni a bemutatott imakönyvc - amely segített elviselni a második világháború és következményeinek megrázkódtatásait, a „malenkij robot", a kitelepítések (a német „Vertreibung" - kiűzetés találóbb kifejezés az eseményekre!), az államosítás embertelenségeit. És persze mindehhez jött a kor általános parancsaként megjelent lelki kényszer, amely az átélt eseményeket tabu témának tekintette! 2006 februárjában a vele készült beszélgetések alkalmával az elhallgatásra ítélt történeteket is csak unokája, Walterné Müller Judit magyar-történelem-német szakos tanár mikrofonja előtt mondta cl a világ számára. Müller Adámné megőrizte ősei mentalitását, hagyományait, nyelvi kultúráját, és ezt adta tovább gyermekeinek, unokáinak is, hiszen O az „A magyarországi német asszony, aki (ma is) svábul álmodik. " „A német külügyminiszter, aki már nem születhetett meg Magyarországon" nem valószínű, hogy svábul álmodik. Joschka Fischer (1948-) bámulatos politikai karriert futott be. Közszereplői tevékenységének csúcsa, hogy Németország külügyminisztere és alkancellárja is volt mindkét Schröder-kormányban. E történet mindenki előtt ismert. A család története azonban kevésbé. Budakeszi gyökerei még távolabb, 1731-ig, a németországi